Ha az Antarktisz elolvadna, akkor nem ugyanannyi lenne a tengerszint?

Az Antarktisz nem csak jég.

Egy kontinens, tehát van egy kőzetekből álló szilárd alapja, ami kiemelkedik az óceánból. Ezen van rajta a néhol több száz méter vastag jágtakaró.

Nézz csak meg képeket a partmenti területekről, a legtöbb partmenti rész ilyen nyáron:

[link]

[link]

[link]

Ha ez elolvad, akkor az a víz többlet vízként fog megjelenni a világóceánokban, nem pedig egy addig is jelen lévő víztömegként.

Ha az Arktisz (északi sark) elolvad, az nem növeli a tengerszintet.

Ha Grönlandon vagy az Antarktiszon olvad el a jég, akkor nő a tergerszint, mert az ott lévő jég nem vízen úszik, hanem nagyrészt kőzetágyon fekszik. Ha elolvad, akkor a víz belefolyik a tengerbe.

Ha úszó jég olvad el, az nem növeli a tengerszintet.

Az Antarktisz nem úszó jég, hanem szilárd talajon levő jég. Ennek megfelelően ha elolvad, akkor belefolyik az óceánba.

A Föld vízkészletének a 97%-a van az óceánokban, további 2,5% pedig a sarki jégsapkákban.

Az összes tó, folyó, talajvíz és a légköri csapadék csupán 0,5%.

Ha tehát elolvad a sarki jég, mert ugye ha a déli elolvad, akkor az északi is feltehetően, hiszen ott is hatna az az ok, ami a délin.

Az óceánok átlagos mélysége 3500 méter.

Azt nem tudom, hogy a két sarkon lévő hó és jég milyen arányban oszlik meg, de szerintem nem tévedünk nagyot, ha megfelezzük, akkor 40-50 méterrel emelkedne meg a vízszint, ha csak a déli sarkot számoljuk, hiszen az északi legnagyobb része már benne van a vízben, csak egy része emelkedik a vízszint fölé, így azzal együtt összesen 60-70 méterrel lenne magasabb a vízszint.

Esetleg valamivel kevesebb.

A víz hőtágulása kis szerepet játszik, hiszen a 4 Cfokon lévő víz és a 20 C fokon levő között 1,0018 a térfogatkülönbség, de az is bonyolítja a dolgot, hogy a vízmélységgel együtt csökken a hőmérséklet, vagyis kapásból az átlaghőmérséklet sem számítható, ehhez ismerni kellene a különböző mélységeket, mert csupán a felszínen van időnként nagyobb különbség, vagy nagyobb változás.