Ha az összeadás valójában bitenkénti xorzás éselt átvitellel, akkor mi a szorzás?

A szorzás kicsit összetetebb, több eljárás is létezik a szorzásra. A legegyszerűbb, ahogy ált. iskolában elkezdtük a szorzást tanulni csak ezt 2-es számrendbszerben (2-vel szorzás balra shift 1-el). A hatványozás vagy sorozatos szorzás vagy az alábbi összefüggéssel a^b (a a "b"-ik hatványon) ln(a^b)=b*ln(a) az ln(a) sorfejtéssel (pl. Taylor visszavezethető csak + és - szorzás osztás műveletre). Az ln(a)-nál gyakran több lépést csinálunk mert a "legpontosabb" a 0 közepű Taylor polinom, de az csak akkor igaz ha a "kellően kicsi". Itt szintén több közelítés van pl. a-t helyettesítik úgy, hogy a=c*d ekkor ln(a)=ln(c*d)=ln(c)+ln(d) ha c-t ügyesen választjuk akkor ln(c) "tárolható" (konstans) és csak ln(d)-t kell számolni. Esetleg itt több "lépést" használnak a nagyságától függően. Illetve gyakori még, hogy eleve kettedestörtes alakban van ekkor a=m*2^k (m=mantissza, k kitevő vagy karakterisztika a régebbi irodalmakban) és akkor log2(a)=log2(m*2^k) és igaz lesz, hogy log2(a)=k*log2(m) /figyelem váltottunk 2-es alapu logaritmusra/ az alapváltásra vonatkozó azonosságok felhasználásával log2(m) számítható (a fentiek szerint log2(m)-hez kell egy ln(x) számítás) ez utóbbi viszont már egyszerűen megvalósítható kapu áramkörökkel (16 bitre egyszer poénból kiszerkesztettem, és szimulátorban működött), de pl. Zusse Z3 nevű számítógépén ezt csak relékkel megvalósítaotta (az is tudott hatványozni). De ez már nagyon meghaladja egy itteni válasz lehetőségeit.

ui.: a kedves lepontozom a választ hívők írjanak legalább privátban egy okot miben "NEM" igaz a válaszom (előre is köszi).

"Az összeadás leírható úgy, hogy a bináris reprezentáltak azonos helyein álló biteket összexorozzuk egymással és az előző bitek éseltjével (átvitel)."

Arra következtetek, hogy vagy most felejtetted ki vagy nem figyelted meg eléggé, hogy hogyan írtam fel az előző kérdéshez válaszként ( https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany.. )

Az átvitelképzésbe nem csak éselés hanem vagyolás is van ahogy felírtam. Javaslom egyébként a diszjunktív meg konjuktív normálformák tanulmányozását. Ha már nagyon belelendültél akkor mehet az ítéletkalkulus , rezolúció meg minden ami a matematikai logika.

Egyébként meg fix hosszú fixpontos nemnegatív egész számok szorzása lehet úgy hogy ha a szorzó adott bitjénél ha 1-es van akkor részeredménybe gyűjtjük a részösszegeket és ehhez hozzáadjuk elshiftelve helyiértékőrzően. Ha 0 van a szorzó aktuális bitjénél akkor megyünk tovább illetve 0-át adunk a részösszeghez. Na de ezt ha nagyon akarom akkor ugye az összeadást is lebonthatom bitműveletekre is az előzőekből kiindulva.