Tényleg értelmetlen lenne rendszertant tanulni?

Teljes egészében felesleges. BSc-n a rendszertan (mivel nem szisztematikát, hanem taxonómiát oktatnak) annyiból áll, hogy valami felszínes morfológiai, élettani, anatómiai bélyegjeit megtanulod az egyes csoportoknak, a releváns állatokét amúgy is tudja mindenki szervezettanból, rendszertan vizsgára meg meg kell tanulni, hogy mi a különbség a fecskendőférgek és a tapogatószakállasok között. Ennek a gyakorlatban valóban az ég adta világon semmi értelme, mert akik rendszertannal foglalkoznak, azok a törzsfa elemeinek egymásra gyakorolt hatásait, leszármazási kapcsolatait vizsgálják molekuláris biológiai módszerekkel.

Szóval rendszertan alatt mindenki azt fogja érteni, hogy van egy csomó besorolás, ami könyvenként eltér, egy csomó obskurus csoport, jelentéktelen, kihalt taxon és tanuld meg az egészet. Ehelyett tanulhatnál állatszervezettant is, ahol megtudhatod, hogy a laposférgek és a gyűrűsférgek különböző szervrendszerei milyen bonc- és szövettani változásokon mennek keresztül az evolúciós behatások következtében. Ez egy nagyon logikus tudományterület, és alapját adja az evolúció, a szövettan, az élettan megismerésének.

De ha mindenképpen ragaszkodsz még mindig a rendszertan tanulásához, akkor tudok neked feltölteni rendszertani anyagokat, ezt megtanulni úgy lehet, hogy leülsz, elolvasod majd visszaidézed magadban. A különböző idióta latin fajnevekhez eleinte érdemes valamilyen szójátékot vagy kapcsolatot kitalálni, aminek van értelme számodra, vagy szakaszokra lebontani illetve használhatsz hozzá ankit is, ha van időd, arra van egy csomó tutoriál, nézz utána.

Az egész tudományterület sajnos erősen szubjektív. A terminológia, a besorolások bizonyos szintig egzaktak ugyan, de nagyon sok minden vitatható, mindenbe bele lehet kötni.

Az egész lényege az, hogy a korábbi Linné, Darwin meg a nagy öregek nevével fémjelezhető klasszikus taxonómia mellett az 1930-as évekre (ami ugye egy általános tudománytörténeti mérföldkőnek származó időszak, a molekuláris biológiát leszámítva majd minden diszciplína rohamos fejlődésnek indult) és ekkor a populációgenetika és a klasszikus elméletek szintetizálása végbement. Ezt 'new systematics' azaz új szisztematika néven ismerte az angolszász szakirodalom és Julian Huxley, a neves zoologus 'The New Systematic' művében foglalta össze, és ez adott lehetőséget az új nézőpont alapjainak lerakásában.

Ez, és a taxonómia, systematika meg a new systematics sok esetben felcserélt, össze-vissza használt fogalmak, amik alatt majd mindenki mást értett, és a 60-as években igencsak egymásnak ellentmondó definíciók keletkeztek.

Ma nagyjából az a konszenzus (és hangsúlyozom, amikor te kilépsz a szubindividuális biológia egységes, egzakt biztonságából, akkor igen nagy katyvaszt fogsz találni, mind a rendszertanban, mind az etológiában, mind az egyéb szuprás területeken, a terminológia teljesen eltér adott esetben angol és német nyelvterületen, mást érthetnek ua. fogalom alatt), hogy a taxonómia az, amire te gondolsz, egy leíró jellegű tudomány, ami a diverz élővilág egyedszintű megnyilvánulásaival foglalkozik. Tehát a különböző populációkat, fajokat képviselő egyedek vizsgálatát tekinti magába. Ez ugye hasznos mindenkinek, mert morfológián alapul elsősorban (de azért felhasznál modern eredményeket), kevéssé multidiszciplináris, viszont akár az anatómusoknak is hasznos lehet ha pl. felfedeznek egy új gyűrűsféregcsoportot, ahol teszem azt más a dúcidegrendszer szerkezete.

A szisztematika egy multidiszciplináris, bonyolult, integráló tudományterület, amit elsősorban evolúciós szempontok vezérelnek, magába szintetizálja a populációgenetika, ökológia, őslénytan eredményeit, a diverzitás kialakulásának okait és a diverzitást képviselő csoportok (kládok) egymáshoz való leszármazási viszonyát.

Tehát a taxonómia az adott egyedekkel foglalkozik, a szisztematika egyeden felüli kategóriákkal és baromi részletes, de nem elsősorban morfológiai bélyegekre alapoz. A probléma ott kezdődik, hogyha megkérdezel egy ELTÉ-n végzett biológust, akkor lehet, hogy ő teljesen máshogy hallotta ezt az elkülönítést, vagy nem is volt szó erről. Rendszertanban sose lehet tudni, hogy mi a konszenzus, mi az, amit ténylegesen elvárnak, mert ilyen nem is nagyon van. Szisztematikában igen, de azt meg úgyis csak MSc-n tanítják, ökológusnak, zoológusoknak. Amit ma rendszertan címszó alatt tanítanak, az egy mindenhol kicsit máshogy kinéző, teljesen használhatatlan valami.

Ennek ellenére, ha tényleg érdekel, még mindig áll az ajánlatom. A rendszertan gyakorlatok anyaga talán az, amire te gondolhatsz, ott van olyan, hogy kapsz egy listát a különböző rendszertani kategóriákról, fajokról és azoknak a leírásáról.