Nem igaz hogy nem pusztultak el... A legismertebb példa a híres Vörös-erdő, ami onnan kapta a nevét hogy néhány nappal a baleset után az erőmű felől nézve vöröses színt öltött mivel a hatalmas sugárterhelés miatt elpusztultak a fák. Gyakorlatilag leolvadt a kérgük, mint a sugárbeteg emberek bőre. Az erdőt később bedózerolták, vékony födréteggel betemették és facsemetékkel beültették, de a mai napig a Zóna lezárt része , nem látogatható ellentétben a zóna többi részével. Szóval nagyon nem mindegy melyik terület mekkora terhelést kapott. Az hogy ma olyan szépen megél ott minden azért van mert a felszínen mára már alig van sugárzás, de a felszín alatt a földben ott van még rengeteg sugárzó anyag. Ezért nem engedik betelepíteni a zónát, hogy a földben levő anyagok ne kerüljenek a felszínre.
2019. júl. 7. 19:28
Hasznos számodra ez a válasz?
12/15 anonim válasza:
#10 attól függ, mennyi az ottani CSOK!
2019. júl. 7. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?
13/15 TappancsMancs válasza:
#7 "De most is mindenki azt hangoztatja hogy milyen veszelyes a sugarzas minden elolenyre."
Az hogy veszélyes a sugárzás, az nem jelenti azt, hogy Csernobilban atomrobbanás történt.
Egy atomerőmű sérülés miatt a sugárzás kijöhet, csak mert érintkezik a kültéri levegővel a sugárzó anyag. Szóval egy atomerőmű az egy bármilyen robbanástól is meg tud sérülni és a sugárzó anyag ezért szennyezhet. Akár ráeshet egy utasszállító repülőgép is akár, és attól is lehet ilyen baj.
Persze csak példa volt a repülő, mert szerintem az még kibírná. De ahol van sugárzó anyag az kijuthat bármiféle baleset következtében, de az ilyen az ritka, mert nagyon túl vannak biztosítva.
2019. júl. 8. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
14/15 anonim válasza:
A növények nem olyan érzékenyek a sejtburjànzàssal jàro betegségekre, hisz joval egyszerübb szervezödések. Vannak a ràkkal megfeleltethetö betegségeik de ez ràjuk nézve nem jàr akkora veszéllyel. Voltak fàk amik szinte azonnal kipusztultak mert elérte öket a "savas esö" mely radioaktiv anyagokban gazdagok voltak, de ha ök nem is, utodaik környezetük tulélték azokat.
Az àllatvilàg màr érzékenyebb a ràkos megbetegedésekre, de utodaik tulélhetik azt, és a ràk sem azonnal végez az emberrel ez idöbe telik.
Azota meg az àllat és növényvilàg uj életre kellt hisz nincs emberi tényezö mely befolyàsolnà azt.
2019. júl. 8. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
15/15 anonim válasza:
A növényeknél is megfigyelhető volt a gigantizmus, a különféle növekedési rendellenességek. Az állatokra pedig éppen úgy veszélyes volt mint az emberekre. A likvidátorok rengeteg elhullott állatot találtak a közeli megperzselt erdőben és a környéken nem volt hallható madárcsicsergés egy jó ideig. A galambok például röptében hullottak mint a legyek abban az időben és nem csak csernobilban hanem itt is (a nagyapám galambász volt és majdnem a teljes állománya elpusztult). Amelyik vad mégis túlélte az erőműnél azt kilőtték hogy genetikai mutációjukat ne adhassák át az új generációnak hogy ezzel faji torzulásokat hozzanak létre.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: