Miért van az hogy néhány gyökér férfi miatt nincs sose szó az apák napjáról és a Férfiak napjáról?

Engem hidegen hagnyak az ilyen-olyan napok, világnapok.

Akiknek köszönettel tartozom, azoknak megköszönöm akár minden nap. Nem kell ehez külön nap meg felhajtás.

Az anya, apa, gyerek, feleség, férj stb nem csak egy napra érdemli meg a figyelmet. Minden nap oda kell figyelni rájuk.

Most őszintén, melyik apa érdemli meg a ünneplést?

Az én apám kisgyerekkoromban elhagyott, utána le se szart. Hurrá, ünnepeljük!

De nem baj, lett másik, aki felnevelt! Állandóan megvert, elnyomott, terrorizált! Hurrá, ünnepeljük!

Itt a gyakorin és a környezetemben is csak a verekedős, elnyomó, bántalmazó, esetenként iszákos stb. drága apákat látom. Hurrá! Ünnepeljünk!

Mert szar apa a gyári munkás, szar apa a diplomás értelmiségi. Verekszik a kocsmából hazatámolygó nyócosztályos, és verekszik az entellektüel.

Ünnepeljük hát őket áhítattal!

Megérdemlik!

A nők mindig is a "gyengébb nem" voltak. Ez így van most is, hiába női egyenjogúság meg miegyéb. Például gondoljunk csak arra, hogy a komolyabb fizikai munkák 90%-át a férfiak végzik. Így a nőkre (pláne régen) a háztartás vezetése maradt fő feladatként. Így aztán a Nők napja az az ünnep, amikor a férfiak megköszönik ezt. Az Anyák napja pedig szerintem azért van előtérbe helyezve az Apák napjával ellentétben, mert az anya hordja ki a kigyermeket, illetve ő táplálja az kisgyermeket az élete első szakaszaiban.

Én ennek ellenére igazságtalannak tartom, hogy nincs benn a köztudatban a Férfiak, illetve az Apák napja, mert szerintem ugyanolyan fontos lenne ez a két nap is, mint a Nők vagy Anyák napja.

Sajnálom azokat, akiknek az apja nem érdemli meg az apák napját, mindig elszomorítanak ezek a sorsok. De rengeteg olyan apa van, aki meg igenis megérdemli.

Én évek óta ünneplem az apák napját, mindig viszek apukámnak egy kis meglepetést.

Természetesen egyetértek, hogy az anyák, apák, stb ünneplése minden nap kell, hogy történjen, de azért jók ezek a napok, mert akkor lehet valamilyen különlegességet is adni - valljuk be, ajándék, meglepetés nincs minden nap. Én azt szeretem a legjobban, hogy apukám soha nem tudja megjegyezni, mikor van apák napja, úgyhogy a meglepetés maximális :)

16-os. Ugyanezt elmondhatom az anyámról.

Egy alkoholista, erőszakos, állandóan kiabált velünk és vert minket. Cserélgette a férfiakat, mert csak a pénzük kellett neki. Ha olyan kedve volt, akkor beadott minket intézetbe hónapokra.

Most akkor minden nő, anya egy alkoholista erőszakos?

Azért látsz pl gyakorin sok "jajj apa bánt" kérdést, mert csak azt teszik fel. Naponta kilehetne irni kérdéseket, hogy "apa teljesen normális velem és szeret. Ez normális vagy tenni kell ellene valamit?"

Sok családot ismerek személyesen, ahol az apa is kiveszi a részét a gyerek nevelésből, házimunkából. De olyat is ismerek, ahol a férj dolgozik csak és látja el a házimunkát, a nőnek meg csak az éttermeken és a nyaralásokon jár az esze.

Tehát nem kell általánosítani, mert mindkét oldalon van jó és rossz ember.

Erős a gyanúm, hogy itt a negatív kommentek többségét elvált anyukák, vagy csalódott, gyermektelen szingli nők írják erős feminista felütéssel.

Bocs, ha valakit megsértettem :-)