Nem érzitek úgy, hogy túl sok alkalomra veszünk tárgyi dolgokat a gyerekeknek? Szinte már kötelező jelleggel?

Nálunk nem kaptak semmit.

Közös programot szerveztünk, ugrálóvár, játszótér, közös fagyizás.

nem igazán értem, hogy hogy oldja meg adott család, hogy egy teljesen random vasárnapon az összes rokon elzarándokol hozzá felköszönteni a gyereket gyereknapilag, de ha náluk ez a szokás, én nem fogok veszekedni velük.

amúgy meg nem kell mindig mindennek olyan brutálisan különlegesnek lennie, nálunk a rokon gyerekek a hétvégén ezt kapták: poszter a kedvenc kpop bandáról az egyiknek, egy új, boltban vett, címkével ellátott nyári ruha a másiknak (legfiatalabb kislány szegény a családban, és hiába szeretjük ugyanannyira, mint a többit, néha elfelejtünk neki saját ruhákat venni, mert tényleg rengeteg alig használt marad rá a többi lánytól, de akkor is, a saját az más érzés, mint amit örököl), tematikus kávézólátogatás a harmadiknak. nem érdekel minket, melyik mennyire extra vagy különleges, nem azért csináljuk hogy felvágjunk vele a többi szülő előtt. gyerek boldog, feladat pipa.

Nálunk elég ritka az olyan alkalom, ahol tárgyi ajándék van. Karácsony, szülinap. Húsvétkor, névnapra apróságot adunk.

Szóval én kimondottan örülök neki, hogy van alkalom, amikor kapnak valami nagyobb, közös dolgot, mert ötlet az lenne bőven.

Én inkább a rokonságból jövő két zsáknyi kacatot szoktam megszűrni, mire a gyerekekhez ér.