Miért nincs karácsonyi hangulatom, és mitől lehetne?

Mi nem tudhatjuk, miért nincs karácsonyi hangulatod. Talán az időjárás is közrejátszik benne, esetleg régebbről rossz emléked van a karácsonnyal kapcsolatban. Vagy csak szimplán rengeteg más dolgod van, amik lekötnek és nincs időd karácsonyi hangulatot érezni mellette. De az is lehet, hogy már tudod, miről szól valójában a karácsony, és ez neked nem tetszik.

Mivel 1000 oka van ennek, a megoldás is 1000 féle lehet. Mindenkinek mástól lesz karácsonyi hangulata, neked kell megtalálni azt, amitől te is érzed a karácsony hangulatát. A fenyőfa, karácsonyi zene, fahéjas, narancsos, mézes illatok ebben segíthetnek talán. :)

Szia!

Hidd el, nagyon sokan így vannak vele, készülnek rá, nem úgy sikerül ahogy eltervezik, nem élik át az ünnepet, aztán a csalódottság érzését élik át.

Én 2 okát látom annak, hogy "elérzéstelenedett" ez az ünnep.

Gyerekként az embert nem érdeklik a külsőségek, ő csak azt látja, hogy van a szép fa, jön a Jézuska, együtt van a család, nevetnek, beszélgetnek, jól érzik magukat, szünet van, rengeteg édesség, kaja, szóval csupa pozitív dolog, és ehhez társítják a karácsonyi hangulatot.

Aztán ahogy kezd kialakulni az öntudat, már egyre jobbnak szebbnek akarják látni. Ennek sok oka lehet: pl. a filmekbeli tökéletes karácsonyi hangulatot akarják utánozni, vagy szebbet-jobbat akarnak az ismerősüknél(ebben is), illetve az év közbeni tökéletlenségüket ezzel szeretnék ellensúlyozni.

Így görcsösek, ráfeszülnek az ünnepekre. Tökéleteset akarnak, belebetegszenek, ha nem úgy sikerül valami, amit ők elterveztek.Már novemberben díszítenek, azt hiszik, ha minél előbb, minél többet, díszesebbet, jobbat tesznek, akkor hamarább és nagyobb mértékben testet ölt bennük a karácsony szelleme. De ez nem így van.

Én azt javaslom, hogy az első Adventi hétvégén elég elkezdeni készíteni a lelkünket és a környezetünket is a karácsonyra.

Szerintem ha fokozatosan díszítjük fel a lakást, az sokkal jobb mintha november elsején már teleaggatnánk mindenféle dísszel.

Az első adventi hétvégén még csak elég a koszorú. Aztán kikerülhetnek a gyertyák, mécsesek, különféle asztali díszek, illetve a díszvilágítás (ha van).

Én az utolsó adventi hétvégére hagyom a nagyobb dolgokat, mint pl.a lépcső feldíszítése).

Az utolsó fázis 24-én legyen a fa.

A másik dolog a lelki felkészülés. Ezt elhaggyák már mostanában. Pedig ez a legfontosabb.

Ehhez hozzátartozik szorosan a hit. Legyen bármilyen vallású, nem számít. A lényeg, hogy a hit által kicsit közelebb kerüljünk a lelkünkhöz.

Én pl. római katolikus vagyok, de nem gyakorlom a vallásomat, viszont karácsonyi időszakban járok rorátéra( nem tudom, hogy más vallásnál van e ilyen)illetve ilyenkor elmegyek minden vasárnap misére, főleg mert ilyenkor olyat prédikál a pap, ami hasznos, és a legfontosabb nálam az éjféli mise.

Ezeken felül pedig vannak az apróságok: karácsonyi zene hallgatása, mézeskalács sütés, karácsonyi filmek nézése, forralt bor a karácsonyi vásárban stb.

Mióta ÍGY készülök a karácsonyra, nekem teljesen olyan hangulatom van, függetlenül attól, hogy van-e hó vagy nincs. :)

Illetve karácsonykor nem hagyom, hogy bármi is kizökkentsen a boldogságomból: se egy rossz ajándék, se egy eldőlt fa, se egy rossz szó..arra, hogy idegeskedjek, ott van az év többi napja.

Am. én szilveszterig még szeretem megélni egy kicsit már lazábban, de még mindig a karácsonyt.Főleg idén nagyon jól jött ki ezekkel a hétvégékkel, legyetek együtt a családdal, igyál teát, kakaót, vagy bármit ami forró, kuckulj be, nézz filmeket, vagy de az is nagyon jó, ha a lelkeddel foglalkozol :)

Karácsony előtt és után pedig annyi jó ünnepünk van, éld meg azokat is :)

22/L

-Interneten olvass karácsonyi verseket, novellákat, nézz karácsonnyal kapcsolatos youtube videókat, zenéket (Pl. John Lewis: The Bear & the Hare, Coca Cola Christmas Song, Kovbojok: Télapó stb.). Nos, én is írtam néhány példát, de mindenképp arra törekedj, hogy a Te érzéseidhez, ízlésedhez közel álljon. Keresgélj.

-Karácsonnyal kapcsolatos filmeket is nézhetsz; vígjátékokat(pl. sok embernek már tradíció megnézni ilyenkor a Reszkessetek, betörők! -et), komoly, megható, a szeretetről szóló filmeket, stb. - szintén az egyéni ízlésedhez, tetszésedhez szabva. Karácsony táján a Cinema Citybe is mehetsz mozizni egy jót :)

-Ha valamennyire vallásos vagy, legalább egyszer próbálj meg elmenni Roratéra (hajnali misére), ill. Szenteste éjféli misére. (Ha idén ez nem jött össze, talán majd jövőre.)

-Ha van rá lehetőség, a barátokkal menjetek el valahová forralt bort inni, és beszélgessetek egy jót.

-Próbáld meg egy rég látott ismerősöddel felvenni a kapcsolatot.

-Ha van elég zsebpénzed/saját kereseted (nem tudom, melyik korosztályhoz tartozol) magadat is megajándékozhatod valamivel, amiben örömödet leled. :)

-Elevenítsd fel magadban a régi, gyermekkori szép karácsonyi élményeidet! Igaz, sajnos sokaknak vannak rossz emlékei, elrontott karácsonyai. Tudjuk, az élet többnyire igazságtalan. Ám nem mindig. Tudod, mit? :) A móka kedvéért egy következő válaszként megosztok Veled és a többi Kedves Olvasóval egy jó kis sztorit, egyfajta karácsonyi tragikomédiát, igazi csemege! ;) XDD

Előljáróban:

Hősünk egy volt osztálytársam anno általános iskolából, aki egy igen súlyos esetű, nagy fogyatékos volt. (Most is az.)

Gyengeelméjű, erősen retardált szellemileg, amit nagyon jól tükrözött az iskolai teljesítménye: Siralmasan rossz tanuló volt, kb.

mindenből ilyen gyenge 2-es. Igen komoly magatartási problémái, viselkedési zavarai is voltak. Előre bocsátom: nem kisebbségi.

Sokat rongált, ablakokat, ajtókat, székeket,

padokat, kukákat stb. rúgott szét vagy tört össze - mindezt vagy pusztán poénból, vagy azért mert hisztériás dührohamot kapott ha egy

tanár teljesen jogosan megfeddte vagy rossz jegyet adott neki. A nála erősebbektől f0sott, a gyengébb, szelídebb természetű gyerekekkel viszont kikezdett.

Tetteiért a következmények viseléséért még ő neheztelt, neki állt feljebb, holott az egész balhét csak magának köszönhette mindig.

Tehát: Egy gyáva, besz@ri alak volt.

Folyton óvszert hozott az iskolába, amit felfújt, mint egy lufit, aztán azzal játszott.

Néha a fejére is ráhúzta - bár ilyen is csak egy ritka böszme gyerek csinál, de azt azért el kell ismerni, egész jól állt neki.

Állandóan zavarta az órákat, bontotta a rendet. A szókincse kb. 90%-a káromkodás volt, és mindig köpködött. Az egyik legundorítóbb ember,

akit életemben volt balszerencsém megismerni. A kultúrált, emberi viselkedés alapvető, elemi szabályaival sem volt tisztában. Egy ízben -miután egy közeli mezős-erdős vidéken lerombolt néhány

madárlest- egy paraszthajszálon múlt, hogy nem került a fiatalkorúak börtönébe. Hála a szülei pénztárcájának, megúszta. Szerencséjére, mert ha odakerül -hangsúlyozom, nem roma- már rég néhány méterrel a

föld alatt ennék a kukacok. Bár mielőtt Tökölön kinyírták volna a drapp csávók, párszor kb. 10 öltéssel varrták volna össze a valaga likját. Sajnos ezt megúszta, igaz, cserébe a kedves szülők elég tekintélyes pénzösszeggel

lettek megrövidítve. Mások, 13-14 éves (!) gyerekek- testi és

lelki épségét komolyan veszélyeztette- mindez általános iskolában, amiért "hála" illeti a volt osztályfőnökünket is. Ha nem lett volna olyan gyáva és önző nőszemély, gondoskodott

volna arról, hogy ezt a majmot mielőbb eltávolítsák az iskolából, és valami Szent Brútusz Szigorított Javítóintézet kaliberű intézménybe, vagy a diliházba utalják. És ne merje senki se

azt mondani, hogy a fennt írt viselt dolgai után az ilyennek nem ott van a helye, mert pontosan ott van! Bár a volt ofőnk is tapasztalta ezt, mégsem lépett semmit a többi gyerek és az iskola érdekében.

Pedig lett volna rá lehetőség.

Szerény véleményem szerint az ilyen, pedagógusi pályára még csak véletlenül sem alkamas, ostoba teremtésre is ráférne szépen egy jó kis pszichiátriai kényszergyógykezelés.

A sztori:

Karácsonyi szünet előtti utolsó tanítási napon, fizikaórán a tanár bácsi épp ecsetelte ennek a nem éppen jámbor jószágnak, hogy közeleg a félév, és ő bizony szinte minden tárgyból bukásra áll.

Nem szállt magába, nem szégyellte el magát az osztály előtt, inkább csak káromkodva visszakaffogatott valamit ez a taknyos a tanárnak .Erre aztán kapott egy órirási

pofont, de akkorát, hogy majdnem lerepült a feje. Könnyen meglehet, hogy kicsivel később, miután tojt, néhány foga is ott volt a kakiban. :D Na, a nyaklevestől aztán elnyugodott, majd halk nyüszítéssel

ráborult a padra, kezeibe temetve azt az ocsmány, halszagú pofáját, és

az óra további részében úgy is maradt. Akkor úgy éreztem: ha az életben sajnos ritkán is van igazság, sokszor még szent karácsony közeledtével és annak idején sem, hát most éppen van :)

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok! ;)