Milyen hely Japán?

Más. Az építészet Olaszországban és Angliában is különbözik, minden országnak, régiónak megvannak a stílusai, a természet is különbözik. De Japánban az emberek főbb, jellemző szokásai, életmódja is idegen egy európai ember számára. Egyesek ezt szeretik, keresik.

Én tavaly télen voltam ott. Szerencsére sokat utazhatok, és azt kell, hogy mondjam, az előző tengerentúli célpontjaim (USA-Kanada, Victoria, Washington és Oregon állam; Szingapúr-Malajzia) jobban bejöttek. Ebbe lehet, hogy a ronda, esős idő is belejátszott. Tíz napot voltam.

Ennyi idő alatt nem sok mindet lehet megnézni. Voltunk Kiotóban, utaztunk shinkansennel, síeltünk egy napot, voltunk Tokióban. Erre lehetne azt mondani, hogy alig láttunk valamit Japából, de szerintem a kultúra tág megismerésére elég volt.

Be kell ismerni, én nem vagyok egy nagy idegen kultúra - fan. Nem vagyok nagy ínyenc, az ázsiai kaják közül az indiaiak jönnek be a legjobban. Szóval a konyha annyira nem volt a kedvencem... Egyébként ezzel kapcsolatban szerintem nagyon érdekes, hogy a legtöbb (gyors)étterem kirakatában ki vannak rakva műanyagból az ételek modelljei.

Ha már az érdekes élményeknél tartunk, nagyon durva az a technológiai fejlettség ötvözése a tradicionalitással. A WC a vonaton olyan volt, amit Magyarországon még magánlakásokban sem látsz, mindenféle gombok voltak rajta. Tokióban a szállodában pedig egy kis robot is volt a recepción, akivel lehetett beszélgetni. Ezekkel szemben nem volt nehéz olyan szállodát találni, aminek a szobái régi japán módon vannak berendezve, papírszerű belső falakkal, egy alacsony asztallal a földön, ágyak nélkül.

Illetve nem volt ritka népviseletbe öltözött fiatal helyi nőket látni a szakrálisabb jellegű helyeken.

Ami még megmaradt, mint praktikus dolog az az átlós zebra.

Érdekes, hogy amikor vonaton utaztunk és láttuk a vidéki házakat is, nem tűnt úgy, mintha nagy lábon élnének, pedig gazdag ország. A telkeken minden talpalatnyi hely ki volt használva, a házak is kicsik voltak, gyakran összezsúfolva. A többi sík terület mind szántóföld.

Szóval nem rossz hely, de voltak, amik nekem jobban tetszettek. Én senkit nem akarok elbátortalanítani, lebeszélni róla, csak őszinte voltam. Kinek mi.

Jó hely.

Extrém módon más mint bármelyik Európai ország.

Nekem ez nagyon tetszett.

Ami nagyon megmaradt, hogy a vonatközlekedés nagyon könnyű, és a nagyobb allomásokról 7 percenként megy Shinkanzen.

A konyhájukra jellemző, hogy kB minden második ételük valami tengeri szörnyeteg, amik közt van nagyon jó is és olyan is amihez gyomor kell.

Én nagyon bírom Japánt, egy introvertáltbarát, az emberekre figyelő társadalom, bár dolgozni végtelen sokat dolgoznak. Ezt jól prezentálja, hogy a legtöbb lefordíthatatlan Japán szó is az emberekhez kapcsolódik.

Nagyon érdekes jelenség, hogy bár Japán technológiailag az egyik legfeljebb ország, egyben valahol mélyen az egyik leginkább technofób is és féltve őrzik a hagyományos dolgokat, hagyományos módszereket és a technikát amolyan hasznos segítő kelléknek tartják. Ez szerintem nagyon jó dolog. Csak példaként Japánban olvasnak az egyik legtöbb papír alapú könyvet, míg E-könyveket a fejlett országokhoz képest keveset olvasnak.

Az építészetükből a hagyományos japán építészet nagyon egyedi és szép, a modern meg ott is üveg felhőkarcolók sajnos.

1:

Turistaként Japán kultúráját nem is fogod megismerni. Japánnak két arca van: 1. amit a turistáknak mutatnak 2. a valós arca, amit csak az ott élők, stb lát.

Szeretik elit népnek mutatni magukat, de közel se olyan felsőbb rendűek. Az alkoholizmus az például nagy probléma Japánban, lényegében kötelező söröznöd menni, stb. minden nap munka után, mert különben tiszteletlenség az egész. Nő vagy akkor arra készülj fel, hogy másodrangú leszel, nagyon szexisták a Japánok. Konkrétan, ha a férj megcsalja a feleséget akkor azt is tűrnie kell a feleségnek, nem engedik sokszor elválni, mert az rossz fényt vetne a családra.

A munkamániásak még enyhe jelző is rájuk. Ezt már gyerekként beléjük nevelik, mert bármennyire is rossz ezt mondani, aki nem bírná azt a munkatempót amit ők diktálnak azok az iskolát se szokták bírni és öngyilkosok szoktak lenni. Az öngyilkosság még az alkoholizmusnál is nagyobb probléma Japánban, már-már beleivódott a kultúrájukba.

Meg most arra fel kell készülni, hogy egy gazdasági csőd szélén állnak az Olimpia miatt. Nem, nem fog bevételt hozni nekik, mert kb. 3 éve már megmondták csak azért küzdenek, hogy legalább nullára kijöjjenek majd. Azóta már ez a cél is elérhetetlen számukra.