Valóban szinte "törvényszerű", hogy pár év alatt faképnél hagyják párjukat indonéz, vagy maláj nők (akik eljönnek szerelmük után az EU-ba)?

Igazán nem ez a tapasztalatom az ismerettségi körömben meg az ismerösök ismerösei közt sem.

DE!!! Ha valaki nyugatabbra akar eljutni ilyen módon, sokkal több esélye van egy nyugati országban, ha Európábán él egy ideje, mint a távoli helyekröl akarna odakerülni - ugyanis éppen a frissen jönni akarókkal szemben nagyon nagy a gyanakvás, másrészt meg ha már van egy mo-i jogi státuszuk, az is másabb, mint a nincs.

"Hármas, négyes: direkt nektek írtam a fenti szöveget:

"Ha csak a papír kell nekik, foghat(ná)nak magyar helyett rögtön német, francia, vagy brit palit is..."

A két kulcsszö: a foghatnának és a rögtön."

NEM, NEM foghatnának rögtön "nyugati palit", mert azon nem távolkeletröl akarnak valakit, hanem Európából!

"Ha annyira nem kell nekik magyar ember, hiszen jóformán csak a nyugat fogadható el "elégséges" célnak, igazán foghatnának németeket is. Kiváltképp, mert nyugati mukikból fényévekkel több van ott, mint magyar férfiakból."

Persze, nyugatiakból több van, csak ök igényesebbek, és ezért nem is keresnek indnéz/maláj nöket az eredeti helyekröl.

Fogd már fel, hogy a nyugatiaknak ezek a nök "direktben" nem kellenek, nem felelnek meg az igényeiknek. Akik MO-ról próbálkoznak, azoknak valamivel több esélyük van, mert azok már megismerték az európai szokásokat, illetve más hivatalos státusszal rendelkeznek.