Valóban jellemző az Egyesült Államokban az érzelmi felszínesség?

"Mármint a szemek hidegek, a jókedv meg fél perc alatt odébbáll."

Ez nagyon szubjektív dolog... hideg szem... mi az? Ez hülyeség.

Én inkább úgy interpretálnám a dolgot, hogy a kultúrájuk része, és némileg elvárt magatartásfroma, a boldogság sugárzása, mint nálunk a panaszkodás. Még akkor is, ha nincs okuk vigyorogni, mint nálunk nincs okounk panaszkodni. (Amikor otthon megkérdezik, hogy mi van, kicsit furán érzem magam, ha elmondhatom, hogy megy a meló, asszonnyal jól megvagyunk, és úgy általában jól érzem magam a bőrömben) Ezen nem érdemes rágódni, ezt csak érdemes észben tartani. Aztán meg el lehet dönteni, hogy felszínesség ide vagy oda, mi a jobb: felszínesen mosolygó, vagy felszínesen panaszkodó emberekkel körülvéve lenni.

Egyetertek doncikevel.

Azt tapasztalom, hogy uton utfelen az emberek altalaban pozitivak, kedvesek, mosolygosak. Lehet hogy ez felszines, de kit erdekel ???

Szivesebben megyek be itt egy boltba ugy, hogy a zoldseges megkerdezi, hogy vagy, a penztaros megkerdezi milyen volt a hetveged, a piros lampanal keregeto hontalan pedig beszol hogy vagany a kocsid stb, mint mikor Magyarorszagra latogatok (amit egyebkent imadok) de a hideg raz, hogy az emberek panaszkodnak, negativak es ugy altalaban hidegek es mogorvak es ha valakire ramosolygok, akkor megkerdezi, hogy mi a f.szt vigyorogsz?

Persze tisztelet a kivetelnek es johetnek a valaszok, hogy minek oruljenek, az aremelesnek? De hiszem, hogy a hozzaallas mar fel siker. Mert itt is nehez, hiszen a koszos ruhaban keregeto kocos hontalan minek oruljon, megis mosolyog az autosokra es ha nem adunk neki penzt nem azt mondjak hogy fordulj fel, hanem tovabbi szep napot, meg Isten aldjon stb.

Az ilyen apro dolgok sokat szamitanak meg akkor is ha ez felszines.