Miért kb.6-10 km magas az utazómagasság a polgári repülésben? Miért nem elég 2 km-ig felmenni?

Fent ritkább a levegő, kevesebb a fogyasztás.

Ahogy írták, a kisebb közegellenállás a fő érv. De olyan magasságban már a felhők felett vannak - jól lehet látni és a hegyeknek sem mennek neki...

Alacsonyról nem lehet akkorát esni, magasról meg igen.

A sok bölcsességet kiegészíteném, nem csak a felhők felett van, de sok légköri zavar fölött is, mint pl. vihar...

A polgári repülések alkalmával ultra light kategóriában simán 1.500-2.000 m-es magasságban szoktunk menni akár vitorlázó géppel, akár motorossal, akár ezeknek "keverékével" (movit). A felhőalap sokszor 1.500-2.000 m magasságban van. Nem jó érzés berepülni a "ködbe" és vakon vezetni. Persze nem mindig van felhő. De lehet abban a magasságban még termikelni is (vitorlázó üzemmód). Hidd el, hogy mindenkinek jobb, ha a nagy gépek magasabban közlekednek. Azok mennek 7-800 km/h-val, mi meg csak 130-160-nal. A mi útvonalunk nem kiszámítható, ők meg célirányosan mennek. Ebből is lehetne baj. És még számtalanszor előfordul az is, hogy paplanernyős vagy hátimotoros is feljön ilyen magasságba. Na az még egy radar számára is láthatatlan. De kisgéppel is nehéz őket kiszúrni.

Az utasszállítók 9-11 ezer méteren repülnek. Sokkal kisebb a légellenállás, ezáltal a fogyasztásuk is jelentősen csökken. A viharfelhők felett vannak, ez sem zavarja a repülést, csak le és felszállásnál. A ritka levegő miatt túlnyomás van a gépen, saját oxigén ellátással. Abban a magasságban az ember számára kevés az oxigén. Légcsavaros gépek abban a magasságban már nem tudnak repülni, így megszűnik annak a veszélye is, hogy valami agyament légi cowboly, aki nagy ívben tesz a szabályokra, betekint az ablakon. Szóval csak haszna van. Ha meg lezuhansz vele, mindegy, az utasszállítókon nincs ejtőernyő. Tök mindegy, hogy ezer, vagy tízezer méterről pattansz egyet, az eredmény ugyanaz.

És még valami! A domborzat változatossága is probléma lenne 2 km-es magasságban. Sok hegy még Európa szerte is jóval magasabb, mint 2.000 m. A magasságot a légnyomásból és GPS pozícióból lehet kinyerni. Sajnos a légnyomás minden órában változik még ugyanazon a helyen is, tehát állandóan kalibrálni kellene. 10 km-es magasságban a domborzat már nem annyira számít. Legalábbis a Föld túlnyomó részén nem.

A Föld gömbölyű( nagyából) ha 10 km-el feljebb megyünk nagyobb lesz a sugár 10 000 m-el tehát az én olvasatom szerint sokkal nagyobb utat kell megtenni mintha a földfelszin közelében haladnánk. De ez butaság-tudom, de az geometria alapján igez. Nem?