Repülés, tényleg olyan bonyolult mint látszik?

Egyáltalán nem bonyolult.

Tipp: ha nem csak utazási tapasztalatod nincs, hanem még ennyire félsz is, akkor első alkalommal ne egyedül menj. Legyen veled vki, aki csinált már ilyet.

Ha tudod követni a reptéren a táblák jelzéseit, meg szándékosan nem kerülöd el azokat a sorokat, ahol látsz 100 másik embert várakozni, akkor tökmindegy, hogy még korábban nem repültél.

Ha nagyon kétségbeesel, legfeljebb megkérdezel egy alkalmazottat, hosztesszt.

Elég fix, hogy mit kell csinálni.

Két opció van: van feladott poggyászod, vagy nincs feladott poggyászod (csak olyan, amit felvihetsz magaddal a gépre).

Ha van feladott poggyászod, akkor először a check-in pultokhoz kell menni. Ahogy belépsz a reptérre (itthon is, meg külföldön is), lesznek valahol jól látható helyen nagy LCD tévék, ahol meg tudod keresni a járatodat, fogja írni hogy késik-e, illetve azt, hogy melyik pulthoz kell menni becsekkolni (ennek egy száma lesz, pl. 55-60 as pultok). Megkeresed a pultot, odamész, sorban állsz, leadod a bőröndöd, megkapod a beszállókártyát.

Ez után mehetsz a biztonsági átvilágításhoz (sokféleképpen hívják, a "security" mindenesetre benne lesz a kifejezésben, az tuti, úgyhogy ezt a szót keresd a táblákon). Ha nincs feladott poggyászod, akkor be fogsz tudni csekkolni a járat előtt online, már nálad lesz PDF-ben a beszállókártyád, és rögtön mehetsz a biztonsági átvilágításhoz, nem kell sorban állni a check-in pultnál (mert feladnivaló bőröndöd nincs, a beszállókártyád már megvan).

A biztonsági átvilágításnál le kell csippantani a beszállókártyán lévő kódot, úgy fognak beengedni a kapun. Műanyag tálcákba be kell pakolni minden cuccodat, zsebeidet kiüríteni, kabátodat, övedet, ékszereket, vastag talpú cipőt levenni. Ha folyadék van nálad, azt ki kell venni a bőröndből és külön tenni. Laptopot, táblagépet szintén (Budapesten már nem, de mindenhol máshol általában igen). Utána átmész egy kapun (mutatja a rendőr, hogy mikor mehetsz), vagy átengednek, vagy ha látnak valamit akkor megmotoznak. Utána megérkeznek egyszer csak a cuccaid is, összepakolsz, és mész.

Ahogy átjutottál a biztonsági átvilágításon, a duty free üzletben fogod találni magadat. Ha azon keresztülmész akkor ismét a már ismerős nagy LCD tévéket kell keresni, csak most azt fogod megtudni róluk, hogy melyik kaputól indul a géped. Pl. A18. Körülnézel, a táblákon ki lesz írva hogy melyik kapu merre van, elsétálsz oda, és várod, hogy beszállhass.

Leszállásnál még ennél is simább, mert egy irányba fogsz csak tudni menni a gépről. Először lesz egy biztonsági átvilágítás (passport + COVID teszt/oltási papír, vagy csak az utóbbi, ha EU-n belül repülsz), utána kell felvenni a csomagokat (ha volt feladandó poggyászod), utána pedig lehet menni kifelé. De végig, ahogy leszállsz, lesz EXIT felirat (vagy annak a helyi megfelelője, Ausgang, Sortie, etc.), azt kell követni.

Kint attól függ mivel mész, busszal, vonattal, taxival, vagy esetleg felvesznek, de az előbbiek ki vannak írva (bus station, train station, taxi stand), utóbbit pedig általában valamilyen "Parking" vagy "Pick-up area"-ban lehet kivitelezni, attól függ, éppen mi van.

Ez minden repülőútra érvényes. Meg az is, hogy ha elkavarodsz, akkor kérdezz, fogsz kapni segítséget.

Nem annyira egyszerű, de a 8-as leírta a lényeget. Én pl. első repülésemnél Ferihegyen rögtön a poggyászos sorba álltam be, mert az volt rögtön a bejáratnál és azt hittem ott kell becsekkolni. A másik hogy senki nem fog segíteni Ferihegyen, nekem első alkalommal a dobozban maradt a check in lapom (akkor még nem voltak okostelefonok annyira, csak 5 dobozt kellett volna megemelni és megnézni de mondták hogy nem nézik át őket. Azt sem engedték hogy én átnézzem őket. Kicsekkolni sem engedtek, hogy kinyomtassam valahol.

Az egyértelműség pedig reptérfüggő, Párizs/Berlin/Bécs/Róma/Athén egyértelmű volt számomra.

London-Stansted pedig olyan mint egy gettó, húszmillió migráns között ugrálsz, gagyi paravánok között terelnek mint valami birkát.