Utazás molettként/duciként. Tapasztalatokra lennék kíváncsi. Van köztünk rendszeresen utazó és 100 kg feletti?

Szia!

Engem is érint a probléma, szóval nagyon átérzem a helyzeted. Eddig mindig rettegtem repülőre szállni, tartottam a megvető pillantásoktól, hogy mindenki azon imádkozik, hogy nehogy mellém üljenek. 200 kilóról jöttem le 150-re és most a 120 majd 100-as álomhatárt céloztam meg. DE!!

Nekem az volt a tapasztalatom, hogy az emberek kellő nyitottsággal voltak felém, soha nem néztek ki, nem volt egy rossz szó. A sztyuvik - ha volt hely - mindig szóltak, hogy van két üres ülés, nyugodtan üljek át. Vagy csináltak extra helyet a nem teli járaton, holott nem kötelességük, sőt!!

Ha tele volt a gép - ami a FRA - YYZ vonalon elég mókás - nagyon kedves emberek ültek mellettem. Én ültem az ablaknál, egy házaspár ült mellettem és ritka kedvesek, aranyosak voltak, beszélgettünk, nem volt semmi probléma. Hálám jeléül meghívtam őket egy "jóéjtitalra", amit nem akartak elfogadni, de mondtam, hogy el ne vigyék az álmom.

Az étellel ilyenkor furcsán érzem magam, gondolom ismerős, mikor azt hiszed mindenki téged néz a "dagadt megint eszik" nézéssel. Ezt egyszerűen el kell engedni, senki ne éhezzen több órán keresztül, főleg ha úgy jött ki a lépés, hogy több órát várt a csekkolásnál/controllnál.

Ami az európai vonalakat illeti, a Wizz szerintem elég kényelmes. 160 kilóval ha szűkösen is, de elvoltam, pedig ültek mellettem és direkt megkérdeztem a mellettem ülőt, azt mondta őt nem zavarom (Ez Berlinbe ment, ami nem egy hosszú 1 órás út). A Wizznek hosszú a biztonsági öve is, belt extender sem kellett.

A Ryanairt nem ajánlom, mert az a wizznél is szűkebb, ráadásul én nem vagyok jó véleménnyel róla. Viszont néha a 3000 forintos repjegyek csalogatók egy hétvégéhez, ilyenkor veszek két jegyet. Van dedikált extra seat jegy hozzáadás, és egy koktél áráért ez valóban nem ár.

Ami a fogyást illeti: kitartást hozzá, én átélem - átérzem, viszont a sikerélmény mindig sokkal motiválóbb. Már nem kell övtoldó, fel mer venni az ember egy pálmafás inget stbstb.

Jó utazást, az világ felfedezése mindenkié!

u.i.:

Európán belül tehát a Wizz nem rossz opció, de ha kifogsz egy discount weekendet, akkor a Lufthansa is nagyon jó. Kényelmes. Nálam szolgáltatásban és az ülések szélességében a Turkish Airlines verhetetlen, az ár/érték aránya a legjobb. KLM mostanában jó áron van, de nem egy fat-friendly cég, viszont a személyzet nyitott volt és segítőkész. A Ryanairt alapból nem kedvelem, de 10k alatt 2 jegy retúrba még így is jó kombó. A LOT viszont kifejezetten szűk, azt nagyon nem élveztem, semmilyen szinten nem volt jó.

Ha még nem nagyon járkáltál külföldre, szerintem - ha elfogadod egy amatőr világjáró/backpacker/mindenbe belepofázó ;) véleményét - ne Párizzsal kezdj. Nagyon drága és a korona miatt most kb. az Európa darázsfészke. Lassan senki nem csinálhat semmit. Ráadásul nincs még kész a Notre Dame sem. Érdemesebb Prágával kezdeni, az egy bájos kezdő szint és simán a kedvenc városaim között van szépségre és ár/érték arányra. Berlinbe is nagyon olcsón vannak jegyek, habár nem olyan mutatós mint Párizs, de az árszínvonal ígyis vállalhatóbb és egy hosszúhétvége simán elég a híresebb nevezetességekhez. Esetleg Barcelona - de arról nem tudok nyilatkozni, mert még nem jártam ott és nem is szeretnék, mert nem szeretnék - oda is lehet 2 meki menü áráért jegyet venni.

Ami az Air France-t illeti: én utaztam velük, ugye egy csoport a KLM-mel. Pár éve még imádtam velük utazni, de nagyon eljárt felettük az idő. Most azt érzem, hogy nekem megtiszteltetés, hogy velük utazhatok és nem a szolgáltatás a lényeg - amiért amúgy fizetsz. Ugyanez a kövér emberekre való szabályaikkal: nem rugalmasak, csak a pénz a lényeg, a problémával lehetőleg a legkevesebb meló legyen. Turkish, Lufthansa, Aeroflot, ezek már mind sokkal előrébb járnak, pedig 2017 környékén számomra a KLM volt a listavezető kedvencem. Igazából a Wizzen is jobb fejek a sztyuvik, mint anno az AF-on.

140 kilós duci.

:)