Könyvelés! Hogy is van? Szállítói kötelezettség kiegyenlítése hitel felvéttel. T 384 K 452 és T454-452?

Hitel-felvétel: 384 - 452

Szállítói számla kifizetése: 454 - 384

Hitel törlesztés vagy visszafizetés a banknak: 452 - 384

Ott csúsztál meg, hogy a szállítói számlát is pénzzel kell kiegyenlíteni, és ebből a szempontból mindegy, hogy az a pénz honnan származik.

Amennyiben hitelszámlád van, annak az egyenlege csak akkor fog változni, ha azt visszafizetted, vagy törlesztettél belőle. Addig a hitelszámlára nem könyvelsz semmit.

Ha hitelt veszel fel és van pénzmozgás(tehát pénzt kapsz), abban az esetben úgy kontírozol, ahogy a első válaszoló írta.

Ha szállítói tartozást a folyószámlához tartozó hitelkeretből egyenlíted ki (tehát "mínuszban" van a számla), akkor T454-K452. Csökken a szállítói tartozás és nő a hiteltartozás.

Bocsi! A hitel összegét a bank ráutalta a bankszámlájára (első könyvelési tételként írtam). A szállítói számla kiegyenlítése csak a pénzeszköz csökkenését eredményezi, a felvett hitel összegét nem befolyásolja.

Persze, ha a bank a hitelszerződés szerint nem utalja le a hitel összegét a hitelkérő számlájára, csak befogad a hitelszerződés összegének erejéig kiegyenlítetlen számlákat, akkor viszont a te kontírozásod jó, és a hitelszámla összege csak azt mutatja, hogy a szerződés szerinti hitelkeretből ténylegesen mennyi lett az adott napig felhasználva.

Valószínű, hogy ez utóbbi helyzet van, és ez zavarta meg a kérdezőt is. Ebben az esetben viszont a 384-nek semmi köze az egész tranzakcióhoz.

Az általam felvésett első tételt könyveled, amikor a bank a számládra utalja a hitel összegét.

Ettől kezdve van pénzed, amiből akármit, még a szállítót is ki tudod fizetni, és a kutya nem fogja kérdezni tőled, hogy az a pénz honnét ered. De te nyilvántartod a követelések között, és amikor a bank majd kéri tőled akár egyösszegben, akár részletekben, akkor fog a hitelszámlád, mint forrás csökkenni, vagy teljesen eltűnni, mert csak akkor fogsz a T. oldalára könyvelni.

Ezt az egészet a kis agyadban fordítsd át a hétköznapi emberek gyakorlatára: felveszik a hitelt = van pénzük, amiből akármit vásárolnak, tehát a pénztárcájuk fokozatosan csökken a pénz. De tudják (mert van egy külön hitelszerződésük,) hogy a bank KÖVETEL tőlük, amit vagy részletekben, vagy egyösszegben valamikor vissza kell fizetni. Amikor az megtörténik, akkor fog a követelés eltűnni!

Kétfajta hitelt "adnak" a bankok. Az egyik, amikor a pénzt ténylegesen kifizetik a hitelkérőnek, abban az esetben könyvelünk úgy, ahogyan az előbb levezettük, és amire most azt mondod, hogy érted.

Van olyan eset is (pl. Szécsényi-hiteleknél), hogy a hitel összegét ténylegesen nem "adják oda" a hitelkérőnek, hanem csak megnyitják a keretet.

Ez esetben a 384-re nem kerül rá a pénz, hanem minden olyan számlát, amit a hitelfelvevő ebből a hitel-keretből akar kifizetni, beküldi a banknak, és a bank utalja át = fizeti ki a szállítót.

No ilyenkor van az, amit a tanárnő leíratott veled, és azért van az a füzetedben!!!!!

Ez a hétköznapokban úgy mozog, mint amikor a te papád azt mondja: oké, megveszem = kifizetem neked ezt, meg azt, de annak az árát legkésőbb vissza adod nekem. A gyakorlatban az is kölcsön = hitel, de a pénz nem kerül a te kezedbe, a cucchoz hozzájutottál, de ettől kezdve tartozol a papának, és ő viszont követeli tőled.