Mi a különbség könyvelő és adótanácsadó közt?

A könyvelők aggatják magukra az adótanácsadó titulust. Legtöbbször annak is örülni kell, ha legalább a könyvelést nagyobb hibák nélkül meg tudja csinálni.

Gyakorlatilag semmi jelentősége, csak jobban hangzik.

Külön képzés, az egyik könyvel, a másik meg több adózást tanul.

Aztán persze egyes könyvelőirodákban a könyvelő tanácsot ad, a pénzügyi ügyintézőre olyat bíznak amit nem kéne csinálnia, a csókos Juci meg kapja a pénzt mert beír 3 számot hibásan.

Hát ezt a két hozzászólást olvasva eléggé elszomorít, hogy ilyen rossz vélemény van rólunk, könyvelőkről és adótanácsadókról.

1.válaszolónak: az adótanácsadót nem aggatják magukra a normálisabb könyvelők, mert az egy teljesen különálló képzés.

A 2.válaszolónak nagyjából igaza van, de mégse.

A könyvelő alapjáraton a számvitelt tudja, neki hivatalosan nem is nagyon kéne értenie az adózáshoz, csak alapszinten. Persze ez az életben máshogy zajlik, mert egy vállalkozó sem fizet ki külön könyvelőt és külön adótanácsadót, mert mindent a könyvelőtől vár el természetesen a legkisebb díjért.

Az adótanácsadó az adózással foglalkozik. Közvetett és közvetlen adókkal (áfa, helyi adók, illetékek, stb.). Általában a fent leírtak miatt a könyvelők végzik el az adótanácsadó képzést is, így 2in1 tud segíteni.

Kedves hármas a véleményem az élet alapozta meg. 10 év és három könyvelő után írtam ezt.

Persze külön képzés, ha valaki 10-15 éve könyvel egyszer valamikor elvégezte... ez nem egy nagy kaland. Mindegyik könyvelőm érdekes módon adótanácsadó is volt. Valahogy belefért ez az igen komoly képzés.

Tanácsot nem igazán adnak. Mindig ez a kifogás, hogy a vállalkozók mindent kevés pénzért akarnak. Hát én az egyik helyen havi 70 -et fizettem, a másikon 30 -at + évzárás még egy hónap mindegyik helyen. A tavalyi évben kapott összes tanácsok száma a nulla.

Cserébe az ilyen olyan consulting könyvelő és tanácsadó iroda harmadik nekifutásra tudta megcsinálni az első bérszámfejtést, elrontotta az összes áfa bevallást és az évzárás is harmadszorra sikerült. Ezt mind ellenőriztem, mindegyikre elismerték a hibákat. Kifogások: jajj el vagyunk havazva, jajj betegség, jajj összeomlott a számítógépes rendszerünk. Idén háromszor összeomlott.

Ilyen könyvelőktől milyen tanácsot várhatok?

A legjobb tanács ami létezik, hogy a könyvelők munkáját ellenőrizni kell. Nem szabad rájuk hagyni. Gyorsabban fejlődik a NAV mint a könyvelők. Ez az igazság. Megsértődnek ha az ügyfelük valamibe belekérdez, van egyfajta szakmai arrogancia, de az igazi baj hogy gyakran nem tudják mit csinálnak. Ezért nem szeretik a kérdéseket. Ilyen indokokat mondanak: így szoktuk, ez ilyen könyvelési dolog, ha nem lehetne nem engedé úgyse a könyvelő program, a programozó azt mondta ez így jó. Pedig ennek fordítva kellene működni, hogy tudják mit csinálnak, ahhoz választanak programot és úgy állítják be, úgy töltik, hogy az megfeleljen. Nem fordítva, hogy azt csinálják amit a program akar...

Hát kérem év elején átnéztem a könyvelést a könyvelő programban - amit több ezer könyvelőiroda használ (nem írnám ki a nevét). Nem tetszett az áfa analitika. Akármilyen laikus senki vagyok felhívtam a program készítő céget. Három órán keresztül tartották magukat hozzá, hogy a program jó, mert annak semmi baja nem lehet, mert azt tökéletesre megcsinálták, biztosan én vagyok hülye. Már én is elhittem. Délután kettőre elismerték, hogy hibás a program. Másnap reggelre megírták és kiadták hozzá a frissítést. Azért érdekes, hogy a sok hozzáértő adótanácsadó, könyvelő, consulting meg mit tudom én milyen jelzőkkel megáldott könyvelőirodának nem tűnt fel a hiba. Vígan használták boldog tudatlanságban.

Nem mondom, biztosan létezik jó könyvelő, aki valóban adótanácsadó, tud is tanácsot adni, akar is tanácsot adni és patentül dolgozik. Biztosan van ilyen, de engem nem hozott össze a sors ilyennel.

Sajnos csak alátámasztani tudom 4-es hozzászólását: van egy könyvelőm, emberileg maximálisan szeretem, de bizony volt, hogy én jobban tudtam egy adózási részt, mint Ő (pl. tőzsdei nyereség után kell-e szochót fizetni) vagy egyik évben "véres verejtékkel" csinálta meg a családi adókedvezmény érvényesítését, de utólag kiderült, hogy még így is sikerült elrontania, emiatt nem 30 nap, hanem 75 nap múlva kaptam vissza a pénzemet, stb.

Mondjuk én legalább nem fizetek sokat - bár igaz, nem is vagyok bonyolult, sok számlás :-)

Kedves válaszolók!

Nagyon szépen köszönöm a tapasztalataitokat. Én nem mondtam azt, hogy ti vagytok a hibásak, mert ez nem igaz. Viszont a vállalkozók többsége sajnos elmegy az olcsóbb hokedlis könyvelőkhoz, mert a könyvelő a szükséges rossz.

Viszont van nagyon sok olyan könyvelőiroda, ahol van egy könyvelő, aki vezeti az irodát és kb. nem csinál semmit, mert mindent a diákok csinálnak, adatot feldolgoznak, bevallást készítenek, aztán csodálkoznak, hogy rossz az egész. Nem mondom, én sem értek mindenhez, de ha megkérdeznek valamit, ha nem is azonnal tudok rá válaszolni, tudom, hol keressem és hogy értelmezzem a törvényt. Azért az adótanácsadói képzés sem kéne ennyire lenézni, mert igenis komoly szakma, csak sok könyvelő elvégzi, kimondja magáról, hogy adótanácsadó, viszont nem képzi magát tovább és 2-3 év múlva ugyanazt hajtogatja, mint amit az iskolában tanult.

Szó, ami szó, vannak jó könyvelők és adótanácsadók, csak sajnos sok a nem jó is.

Azért ne keverjük már a szezont a fazonnal… a könyvelő meg az adótanácsadó az két külön szakma, s bár kétségtelenül van köztük átfedés, ugyanazt a szaktudást elvárni mind a kettőtől kicsit olyan, mintha Ovecskintől várnánk, hogy tripla Axelt ugorjon, csak mert tud korcsolyázni.

Egy könyvelő feladata a számviteli törvényben elvárt beszámolók összeállítása, esetleg az egyszerűbb adóbevallások (egy nem bonyolult ÁFA, cégautóadó, TAO bevallás, stb.) elkészítése (bár egy valamire való könyvelő irodában minimum egy adótanácsadó ellenőrzi ezeket). A könyvelő alapvetően számviteli szakember, vagyis (elméletileg) kapásból tudja, hogy mit kell a 4-es számlaosztályra könyvelni, mit kell a 9-esre és aztán azt is, hogy hogyan kell a kettőt összevezetni.

Az adótanácsadó ezzel szemben adózási (és nem számviteli) kérdésekre válaszol. Nyilván e tekintetben a skála széles, sokaknak pl. az is meglepő, hogy nem minden esetben 27% az ÁFA mértéke Magyarországon. Sok adótanácsadó egy-egy adónemre specializálja magát, abban mélyül el jobban, a többiről minimális (igaz, az átlagember ismereteinél jelentősen bővebb) ismeretekkel rendelkezik. Az adótanácsadó is járatos (korlátozott mértékben) a számvitelben, értelmezni tud egy mérleget, vagy eredménykimutatást, de nem biztos, hogy képes annak összeállítására, hiába áll rendelkezésére egy társaság főkönyve.

Az egyik hozzászóló havi 30 ezer Ft-os könyvelési díj mellett még adótanácsadást is várt, majd felháborodott, hogy nem kapott. Ne haragudj, hogy ezt mondom, de egy nemzetközi adótanácsadó irodában (még csak nem is big4) egy teljesen kezdő ember órabére(!) több (forintban, persze, mivel egyébként euróban van meghatározva).

Nyilván a (fiktív) Kovács és tsa. adótanácsadó iroda olcsóbban dolgozik, de nem biztos, hogy megfelelő választ tudnak adni egy nemzetközi adózást érintő kérdésre. Vegyünk egy nem is annyira szokatlan (kvázi mindennapos) és nem is túlságosan bonyolult ÁFA jogi példát: egy osztrák GmbH a magyar adószáma alatt Kínából importál 10 tonna terméket, amely Szlovéniában, Koper kikötőjében lép be a Közösség területére, s egyből továbbszállításra került az osztrák cég csehországi raktárába, ahol egy lengyel jogi személy vevő vásárolja meg, azzal, hogy egyből Németországba adja tovább, vagyis az áru a cseh raktárból közvetlenül Münchenbe szállítják. Az ügyfél (osztrák GmbH) kérdése – többek között – kell-e és ha igen, melyik ország szabályai szerint az áfát megfizetni? A kérdés benne van a vonatkozó jogszabályokban (HÉA Irányelv, magyar ÁFA törvény), de egy laikus, adózásban járatlan ember számára tkp. értelmezhetetlen módon. A helytelen ÁFA kezelés pedig súlyos (az említett esetben több millió forintos) bírságkockázatot jelent az érintett cég számára. Ezért az adótanácsadó iroda elsőre magasnak tűnő óradíja máris átértékelődik.