Diákhitel 2 megtérülése, avagy milliós hitellel kezdeni az "életet"?

2/10: kemény, de igaz szavak.

10/10: a DH kamata fix, de ez részletkérdés.

Inkább megírom az én példámat, hátha valaki még tud belőle okulni.

Minden hitel felvételéhez legalább 3 dologra van szükség. 1: terv, 2: pénzügyi tudatosság, 3: önfegyelem.

Nálam a 3-ason bukott el minden. A kérdező nem tudom dolgozik-e már, én diploma után, munka mellett vágtam bele a képzésbe.

Eleinte perkálgattam a DH2 részleteket hónapról hónapra (egy félévnyi tandíj nem volt a zsebemben ősszel), még a félév során. Ez így még működőképes volt, futotta a havi fizetésemből, bár folyamatosan azt éreztem hogy keveset keresek.

Elindítottam egy mikrovállalkozást is. Innentől ebből akartam fedezni a tandíjat. Kb. ugyanannyi bevételem lett is belőle, amit havonta a tandíjra szántam.

A szabadidőm viszont egyre kevesebb lett. Munka, mellékállás, tanulás... mellette az ingázás, napi szinten a munkába (HO még sehol) plusz heti szinten a város, ahol az igazi- és ahol mellékállásom volt között...

Később inkább állampapírba tettem a havi "részleteket", ezzel sem volt baj, nagyjából a tartozásommal azonos mértékben nőttek a megtakarításaim. A tartozásaim ráadásul nem kamatoztak, a megtakarításaim viszont igen.

A szabadidőm viszont egyre kevesebb lett.

Romlott, de legalábbis nem mutatott fejlődést a munkateljesítményem.

Kapcsolatban éltem, ami egyre nehezebben működött.

Valahogy eldöcögtem így az utolsó-előtti félévekig, de már közelgett a záróvizsga, diplomaírás ideje... egyre nehezebbnek tűnt elvégezni.

Azt éreztem képtelen vagyok ezt folytatni és a lehető legrosszabb döntést hoztam.

Erre jutottam: alkalmi munkákból, a mikrovállalkozásból, és tartalékaimból élek majd egy évig, és közben rendesen elvégzem a sulit.

Mondanom sem kell, mi lett: az alkalmi munkák alig fizettek, a mikrovállalkozás 4 hónapra kiesett mint bevétel, a tartalékokat gyorsan felégettem (alig tudtam félrerakni már), hozzá kellett nyúlnom a DH-re félrerakott összegekhez is.

Megigényeltem a DH1-et, azaz a szabadon felhasználható, kamatozó (igaz, alacsony kamatú) verziót is.

Hogy kikeveredjek ebből a spirálból, ezt folytattam is, 4-5 féléven keresztül érkezett a számlámra a 350 ezer Ft.

A párkapcsolatom és az életem egyik szelete tönkrement.

Elvégeztem a sulit, egy adóssághegy van mögöttem, és kvázi ugyanazokat a munkákat végzem, mint előtte.

Az adóssághegyet kell eltakarítanom először, utána elkezdhetek félrerakni arra, ami miatt ebbe az egészbe belevágtam.

Sokkal jobb lett volna, ha először 1: tandíjra, 2: suli melletti megélhetésre (ha ilyen-olyan okokból kiesek a pénzkeresésből, itt akár egy évi tartalékról is van szó), 3: legalább részben egy kezdőtőkére gyűjtök.

Sajnos "senki sem mondta" (ha mondta, én voltam rá süket), hogy a látszólag unalmas munkából is hamarabb és könnyebben (!) összejöhet egy olyan összeg ami aztán kulcs lehet mindennek.

Egy viszonylag piacképes diplomám volt, 3-4 év nem hozzá kapcsolódó, de hasznos és 1-2 év nagyjából még hozzá is kapcsolódó tapasztalattal, amikor ezt az előbb említett rossz döntést meghoztam.

Tehát még út közben is visszafordulhattam/megállhattam volna a lejtőn. Bőven elég lett volna 1-2 hónapra off-olni magam a munkából, a tanulást kicsit félretenni, és olyasmit tanulni ami azonnal pénzre váltható a céges világban. Ez lehetséges is lett volna.

Azóta eltelt néhány év és sikerült még egy vargabetűt leírnom. Azt hittem néhány hónap alatt ki lehet olyasmit tanulni ami által "location independent" lesz az ember és eléri az ember 1 éven belül az SSC-s bérszínvonalát.

Hát egy nagy ló*****t!

Rengeteg felégetett tartalék, felesleges plusz kör, megalázó helyzetek lett ennek is a vége.

Szóval szépen visszatértem a kaptafához és itt fogok helyt állni. Megvan a másoddiplomám és hobbiszinten ezzel is foglalkozok és egy életre megtanultam hogy addig amíg nem lesz hozzá kéznél a megfelelő tőkém, addig maradnom is kell a kaptafánál.

A kérdezőnek és mindenkinek azt javaslom hogy bele ne vágjon ilyen kalandokba amíg nem spórolt össze elég pénzt a tandíjra + tanulás melletti megélhetésre + tanulás utáni elhelyezkedésre (optimista forgatókönyv szerint is, lehet hogy hónapokig munkanélküli leszel mielőtt igazán jó álláshoz jutsz.)

Lehet nem leszek népszerű, de alapvetően én azt mondanám, hogy a jövőbe fektetni megéri. Orvosi végzettséggel elhelyezkedni nem hiszem, hogy nagy feladat lenne, illetve a fizetés is már egészen jó magyar viszonylatban. Már egy rezidens is bruttó 700-at megkap, annak elvégzése után már bőven millió felett lesz a fizu, amiben ha jól tudom ügyeletek és egyéb bónuszok még nincsenek is benne. 6 év múlva várhatóan még tovább fog emelkedni, illetve az sem elhanyagolható tény, hogy a jelenlegi infláció mellett egyre kevesebbet fog érni az a hitel.

DE, azt a kérdezőnek kell tudnia, hogy a képzés alatt a megélhetését valahonnan megtudja oldani vagy sem, mivel munkára, főleg orvosi mellett nem lesz idő, legalábbis annyi biztos nem, hogy önerőből fenntartsa magát. Ha már rendszeresen DH1 felé kell nyúlni, erősen átgondolnám a helyzetet. A DH1 a DH2-vel szemben igen szépen tud kamatozni, átgondolatlanul hamar összeszedhető hatalmas tartozások. Nyilvánvalóan szülői segítség nélkül ez nem nagyon fog menni, de azt ti tudjátok közösen eldönteni, hogy mi fér bele még nektek.

Sajnos nem minden család engedheti meg magának, hogy évekig fizesse az albérletet meg a rezsit, ne adj isten saját kis garzont venni a gyereknek. Ez utóbbi háttér nélkül én biztos nem vágnék bele.