Oszinten, ki az aki valaha is megbizott brokercegekben?

Csak pár dolgot tisztázásképp.

A Brokernet, ugyan a nevében hangzatos, de nem sok köze volt a bróker szakmához. Ettől függetlenül voltak kemény storyk annál a cégnél is sajnos...

Ahogy az is fontos tényező, hogy a Brokernet ügyfeleinek, a brókerbotrányok után is megmaradt a pénze. Hiszen nem közvetlen tőzsdei befektetéssel, fiktív kötvényekkel rendelkeztek. Kivéve, aki az általuk közvetített becsődölt brókercég tőzsdeszámláját nyitotta, bár a fő értékesítési irány a biztosítással kombinált befektetés volt. Amik a mai napig köszönik szépen, jól vannak és termelik a hozamokat.

A 2 említett brókercég Quaestor és Budacash, 2 olyan cég volt, amelyik a Magyarországi kezelt vagyon kb 1-2%át kezelték. Sajnos az emberek a racionális döntésektől távol állnak, így nekem is sok ügyfelem választott inkább Quaestor befektetés. Mivel hozzáférhető, olcsó és magas hozamot garantál biztonság mellett jah és közel is van....

Név nélkül, de a Quaestor és a Budacash többször megkereste a céget, ahol dolgozok. Majd egy átvizsgálás után, megtiltották, hogy bármilyen terméküket is vigyük. Ez évekkel a botrány kirobbanása előtt volt.

Sajnos garancia egyik cégnél sincs, Bankoknál sem. A betéti kamat mértéke függ a jegybanki alapkamattól, piactól. Ha alacsony a jegybanki alapkamat és a piac is rossz, a bank is csak 1-2 vagy kevesebb %ot garantál. Az állampapírnak van a legmagasabb elérhető garantált hozama, minden más, ami többet ígér az már turpisság. Kivéve a régi vegyes életbiztosításokat, ahol még a régi időkre tekintettel 4%ot is ígértek. Azok ma pl marha jók. :D Ez a garantált hozam, amúgy úgy működik, hogy egy bank is összeszedi a betétben lévő pénzt és befekteti a gazdaságba részvényekbe, kötvényekbe, állampapírokba stb. Szóval megforgatja az ügyfél pénzét és megszab egy garanciát, amit a használatért visszaad neki. Ebbe belekalkulálja azt is, hogyha nagyot kaszál, de azt is ha mínuszban zár. Lehet, hogy a bank 20-30%ot nyert a pénzeden, ebből ad vissza 1-2-t, de az is lehet, hogy ugyan ekkorát bukott, akkor is 1-2%ot ad.

Ezt meglehet kerülni, hogy közvetlenül fektetünk a gazdaságba, értékpapír számlán, tbszen, egyszeri díjas befektéseken stb stb. Van amire vonatkozik az OBA/Beva garancia, van amire nem. Ez bankfüggetlen. Illetve fontos, az a garancia, mondjuk bankbetétre is csak 30millióig érvényes... Akinek több van, pl 100 milliója az kapásból egy csőd esetén elbukik 70milliót...

Hogy mi állhatott amögött, hogy sok ember fektetett pl a Quaestorba az az, hogy sose a racionális döntések állnak az átlagember előtt, hanem a kényelem, a marketing. A legtöbb ember személyiségéből adódóan a biztonságra törekszik, inkább legyen biztos, ne legyen semmi kockáztatva.... Így lehet az, hogy irracionálisan inkább a jól marketingelt kamu 10% garanciát választották, annak ellenére, hogy sokkal nagyobb neves cégek portfólióját választották volna, aki kevesebbet ígért... A kapzsiság nagyúr illetve az általános pénzügyi műveltség is fontos lenne. Amúgy még annyi, hogy számomra itt szűnt meg teljesen a hitelessége, a SuperBrands díjnak... Előtte is egy komolytalan dolognak tartottam, a Budacashnél viszont bizonyságot is nyert.

Magyarországon is van pár portfólió menedzser aki hatalmas összegeket szakít. Szerintem a legtöbb portfólió kezeléséhez nem kell nagy tudás. Pl itt egy példa:

[link]

Ha megnézed, a fickó 6 alapnak az útját egyengeti. Az alapkezelői díj 1,75% általában, vagy akörül. Az alapokat átnézegetve kb 500 milliárd forint értékű összeg van bennük , ha nem több. Annak minden évben levonják a 1,75%át hozamtól függetlenül, akkor is ha a hozam csak 0,1 % vagy mínusz vagy 30%.... Na a portfólió menedzserek ennek az 1,75%nak a 70%át zsebre vágják... Ez rettenetesen sok pénz....

A legtöbb alap ráadásul pénzpiaci alap, ami főleg diszkontkincstárjegyeket, betéteket tartalmaz, szóval még az alapkezelői díjat se termeli ki. Mégis 75 milliárdot tartanak benne az emberek. Ebből vannak a nagy fizetések. Aztán persze, amit Te is mondasz... kitudja melyik cégről fog még kiderülni, hogy fiktív számlát vezet. Nagy hozamot meg a folyamatos kereskedéssel érik el az értékpapíroknál. Shortolás, longolás.... de főleg a hírek, spekulációk figyelése. Kell hozzá idegzet az biztos. Ezekről amúgy szoktak tájékoztatókat kiadni miben tartják a pénzeket, itthon a nyugdíjpénztárak főleg állampapírban, törvényi szabályozás miatt.

Pl egy példa: Van egy két ügyfelem, akinek a pénzét olyan értékapapírokban tartom - általában szeptembertől -, ami luxus cégeket tartalmaz. Ezeknek az értékpapíroknak az árfolyama karácsony előtt 1-2 hónappal már elkezd növekedni, ami kitart január közepéig végéig. Ez azért van, mert mindenki készülve a karácsonyra, black fridayre, vásárlási lázban ég és pörögnek a cégeknek az árbevételei, ami a részvényekre is pozitív hatással szokott lenni. Ez se mindig biztos, mert több tényezőtől is függ, de legtöbbször ilyenkor szoktunk egy 6-7 %ot realizálni, meglovagolva a hullámokat és még időben kiszállni. De pl 2 éve a dollár is rettenetesen jó befektetés volt, nagyon sokat erősödött, mint ahogy tavaly az indiai részvények 90%os erősödéssel zártak...

Amúgy személy szerint én a nagy régóta működő cégekben megbízok, itthon pl a Concordeban, ők pl a Norvég nyugdíjalap jelentős részét is kezelik. Illetve az se hátrány ha nagy könyvvizsgáló cégek, KPMG/Deloitte állnak a háttérellenőrzésben. Ettől függetlenül persze a több lábon kell mindig állni.

A film tippet köszönöm, meg is nézem most, nem láttam még, kíváncsi vagyok rá.