Segítsék, a biztosító lakásbetörésre csak egy töredékét akarja kifizetni mint amennyi jogosan megilletne, mi a teendő kihez kell fordulnom ez mennyi idő és pénzt jelent?

Elsőnek is talán most először olvassátok el a biztosítási kötvényt, hogy mire terjed ki a biztosítás. Azután a biztosítási szabályzatot. Biztos vagyok benne, hogy találtok benne olyant, amiről eddig gőzötök sem volt. Ha még mindig igaznak tartjátok a követeléseteket, akkor írjatok a Biztosítási felügyeletnek, és kérjétek a segítségüket. Ha ez nem vezet eredményre, akkor kell ügyvédhez fordulni., de csak akkor, ha a biztosítótól remélt összeg nem éri el az ügyvédi költséget.

Sokszor van olyan, hogy a biztosítási szabályzatban találni olyan feltételeket, ami miatt a biztosító kibújhat a fizetés alól. Sokan csak az üzletkötővel történt megbeszélés alapján kötnek biztosítást és a káreseménykor szembesülnek arról, hogy a szabályzat szerint mégsem kell fizetniük. A teendő, hogy visszafelé is el kell olvasni a biztosítási szabályzatot, és csak azután szabad megkötni a biztosítást.

Na, oké, de a biztosító mire hivatkozott, hogy csak annyit térített amennyit? Valamivel csak megindokolták.

Pl. ha álkulccsal mennek be a betörők akkor nem fizetnek betörésért, mert nincs behatolási nyom.

Aztán a feltételekben az is benne van, milyen védelmi előírásoknak kell megfelelnie az ingatlannak.

szóval az indoklást kellene tudni.

Sajnos ez tipikusan az aláírtuk azt, amiről fogalmunk sincs mit írunk alá eset.

Igaza van az előttem szólónak, tessék elővenni azt a szép nagy leírást, hogy mikor, hogyan és mire fizet.

Ha még mindig fennáll a kifogás, akkor lehet fordulni jogorvoslatért.

Pl. besurranás és társaira nem fog nagyon fizetni.

Mindig a behatolás helyét vizsgálják csak. Ha ez nem állapítható meg, akkor nyilván a leggyengébb pont alapján fog fizetni, már ha fizet egyáltalán és nem mondja azt, hogy a Te gondatlanságod miatt történt.

Csak egy példa,konkrétan az én lakás biztosításomból, ha pl. rendelkezek távfelügyelet alá bekötött védelmi rendszerrel, sok ponton záródó biztonsági ajtóm van, de az ablakon nincs amolyan börtönszerű minimum meghatározott átmérőjű rács felszerelve, és egyszerűen betörik az ablakot,úgy jönnek be, majd kipakolnak mindent ingóságban biztosítva X milliós értéket, akkor teljesen mindegy mennyi érték volt bent, maximum 300.000-et fog megtéríteni, mert az ablak gyenge pont volt.

Ez csak egy ilyen "buktató" a lakásbiztosításoknál. Ezer meg egy egyéb is van benne, de még így is pl. a bagatel károk miatt érdemes megkötni, lakáshitelhez meg kötelező.

Mondjuk annyi előnyöm van, hogy biztosítóztam korábban pár hónapig, így nem igazán ér ilyen jellegű meglepetés.

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe* erőszakkal behatol, vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 2 méternél magasabban van.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a tettes a lopást ál-, hamis, zárfésűs vagy elvesztett, ill. nem a szerződés szerinti biztosítási esemény megvalósulásával megszerzett vagy felhasznált kulccsal illetve

olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben erőszakos behatolásra utaló nyomot.

A betöréses lopás biztosítási eseményből eredő kárt a biztosító a Vagyonbiztosítási Különös feltételekben illetve a mellékletként megadott Általános betörésvédelmi előírásban meghatározott limitig téríti meg.

Megtéríti a biztosító a betöréses lopás bekövetkezésével vagy annak kísérletével összefüggő rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület-felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként. Az épületszerkezeti elemeket ért betöréses lopással okozott kár maximális térítési limitjeit szintén az Általános betörésvédelmi előírás tartalmazza.

Abban az esetben ha csak az épület van biztosítva, csak azokat a károkat téríti meg a biztosító, melyek abban keletkeztek. Az épületbiztosításon kívül még különbséget kell tenni ingóságok és értéktárgyak között.

A lakásbiztosítások kárainál a rosszul meghatározott biztosítási összeg bizony súlyos problémát jelenthet. Ügyelni kell arra, hogy az ingatlanunkra, ingóságainkra meghatározott biztosítási összeg az aktuális újraépítési, újrapótlási költségekkel egyezzen meg! Így el lehet kerülni az alul biztosítást.

Sajnos bejött a "papírforma"...

Nem tudom van-e értelme az aláírt szerződés szövegébe belekötni, vállalva az esetleges perköltséget. Nem tájékoztatnak sok esetben ezekről a feltételekről, hiszen nem hangzik el szóról szóra az a szép sok oldalas szabályzat. Sokszor az eladástechnikai előadáson,vagy kártérítési feladatok megoldása során maguk az ügynökök sincsenek tisztába sokszor ezzel,sajnos személyes tapasztalat. Aki meg jobban átlátja, az nem szerződéskötő ügynök, hanem irodavezető minimum. Szintén személyes tapasztalat.

Ha lehet ezzel élni, bár nem szeretnék felbújtó lenni,csak egy fikcióval "rés a pajzson"-ra felhívni a figyelmet.(Mármint ami pl. 5-6 éve még jellemezte a szerződéskötési és kártérítési eljárásokat)

Szintén példa volt az oktatáson:

Gondolj bele mit fizet a biztosító, ha megkötöd ugyanígy a szerződést egy a nevedre kerülő (egyébként üres) házra, biztosítva ugyanezzel az ingósági értékkel majd betörnek ugyanígy ahogy elmesélted és megteszed a bejelentést, hogy kipakolták ugyanezt az értéket.

De kisebb tételben is hasonló lehet a helyzet a bagatel (50.000 Ft alatti) károknál.

( egy volt szakmabeli :-) )