Hogyan müködik a magánnyugdíj pénztár?

Négy magánnyugdíjpénztár maradt Magyarországon (MKB, Budapest, Horizont, Szövetség) nem egészen 60 ezer taggal. Az elv az volt, hogy a járulékok kb. negyede oda megy majd, és a nyugdíjba vonulás után onnan kapják a nyugdíj negyedét, harmadát - vagy amennyit jut, annyit.

A nyugdíjpénztárakat viszont 2011 elején államosították, azóta, vagyis 2010 novembere óta munkavállalói járulék már nem megy oda. Jelenleg kötelező tagdíj van, ez pár száz forint havonta jellemzően, maximum 1000 forint (MKB). Ennek a 97,5 százaléka a tagok egyéni számlájára kerül. Emellett kérnek még adományt, hogy fenn tudjanak maradni, ez kb. 6-12 ezer forint évente.

Ha a tagok 70 százaléka tartósan inaktívvá válik, nem fizet tagdíjat, akkor a pénztárak végelszámolják kötelezően, de eddig mindegyik pénztár tagjai aktívak. A kifizetéseket viszont jogszabály eddig nem rendezte. Aki nyugdíjba megy, az választhat, hogy megtartja az egyéni számlaegyenlegét, de akkor kisebb állami nyugdíjat kap, vagy az államnak adja az egyenlegét, és akkor teljes nyugdíjat kap. Annyi előnye van, hogy a reálhozamot megtarthatja ilyenkor, illetve az egyéni befizetéseket is. Ez kb. az egyenlegek harmada-negyede, egy átlagos egyenlegnél kb. egymillió forint. Különben a jogszabályok szerint csak járadékot lehetne kapni a pénztárból, de ezt nem szabályozták kellőképpen, így a pénztárak jelenleg képtelenek járadékot fizetni.

BTW, tényleg a magánnyugdíjpénztár érdekelt, és nem az önkéntes nyugdíjpénztár?

Az önkéntes nyugdíjpénztárról akkor...

Van egy egyéni számlád, azon gyűlik a megtakarításod. Két forrásból származhat, a munkáltató is tehet be rá pénzt juttatásként vagy a cafeterián belül, és te is fizethetsz be. Ha te fizetsz be, arra adókedvezmény jár, 20 százalék, évente maximum 150 ezer forintnyi.

A pénztárak közül a nagyobbaknál általában van válaszható portfóliós rendszer, kiválaszhatod, milyen eszközökben kezeljék a pénzed. Lehet alacsony kockázatú alap is, de lehet közepes vagy magasabb kockázatú, sok részvényt tartalmazó alapban is a pénzed. Ha még évtizedek múlve esedékes a nyugdíjad, célszerű magasabb kockázatú alapot választani, majd nyugdíjhoz közeledve alacsonyabbra váltani. Az elmúlt években általában a közepesebb vagy magas kokcázatú portfóliók teljesítettek a legjobban, de pl. a válság idején ezek többet is buktak.

Hogyan kapod meg a pénzed?

Először legkorábban 10 év múlva juthatsz hozzá, a hozamokat adó- és járulékmentesen fel is veheted, a tőkét viszont csak úgy, hogy adózol (mivel erre korábban adókedvezmény járt neked vagy a munkáltatónak). Ezután azonban évente 10 százaléknyi tőke adómentessé válik, így 21 év után kivehetsz mindent, illetve ha nyugdíjba mentél időközben akkor is. Fontos tudni, hogy háromévente csapolhatod meg a számlád. Tehát ha pl. 10 év után kiveszed adómentesen a hozamot, legközelebb 13 év múlva veheted ki a hozamot és a tőke 30 százalékát adómentesen.

Célszerű amúgy kivenni, mert ha utána visszateszed még ugyanabban az évben, megkapod rá az adókedvezményt jövőre.

A takarékszámla nem jó nyugdíjcélra, az önkéntes nyp viszont elég jó. Én 11 éve vagyok bent, 10 éves voltam tavaly, 3 millió forintnyi megtakarításom volt, és egymillió forint hozamot vettem ki belőle.

Ne köss nyugdíjbiztosítást, bárki ajánlja, a nyugdíjpénztár az esetek 90 százalékában jobb. A 20 százaléko adójóváírás ott is megvan, ha te fizeted, de a munkáltatót is kérheted, hogy fizessen.

A biztosítási ügynök 200-300 ezer forint körüli jutalékát egy nyugdíjbiztosításnál mindig te fizeted, az önkéntes nyugdíjpénztár ennél olcsóbb. Nézd meg az MNB honlapján mennyivel. Vagy nézd meg a Mabisznál, mennyi a nyugdíjbiztiosítások TKM-je. Ha nincs 2 százalék alatt, akkor azzal te az életben nem érsz el rendes reálhozamot. A nyugdíjpénztár költségei alacsonyabbak, és a hozamok alapján sokkal nagyobb megtakarításra számíthatsz belőlük, mint a drága nyugdíjbiztosításokból.