A nagyáruházak mennyezetét miért nem pakolják tele jobban tetőtéri ablakokkal?

Vagy csak energetikai megfontolás.

/nyár, napsütés sok ablak/ a klima meg felemelkedik a tetöröl.

Egyrészt a valóban nagy áruházak mennyezete fölött van még egy szint, itt van az összes iroda, stb, így max azok fölött lehetne üvegtetőt csinálni.

Kintről nem látszik, hogy 2 szintes, de az. Legalábbis nagy része fölött beépített a felső szint.

A másik, hogy az olyan üveg, ami féligáteresztő, átengedi a fényt, de úgy, hogy nem melegít, az brutálisan drága. Létezik a megoldás, sok helyen alkalmazzák is, de egész biztos nem olyan helyen fogják ezt alkalmazni, ami arról szól, hogy hozzuk ki minél olcsóbban.

Világítani meg manapság tizedébe kerül, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, konkrétan az elektromos dolgok közül a világítás fejlődött a legnagyobbal.

Ha üvegházat csinálnál egy hatalmas bevásárlóközpontból, milliószor többe kerülne elviselhetővé tenni a klímát, mint amibe a megvilágítás kerül.

1. Az üveg sokkal drágább és sérülékenyebb.

2. Este, szürkületben, rossz időben semmit sem érsz a kinti fénnyel.

3. A tetőn könnyű elhelyezni napkollektorokat, ami még környezettudatosabb lehet mint az üvegtető.

4. Rengeteg dolog fut a tető alatt, kezdve a szellőzéstől egészen a sprinklerig.

5. Nyáron meg lehet dögleni az üveg alatt, a hűtés pedig sokkal drágább és körülményesebb mint a fűtés.

Áh, ahhoz, brutál méretű generátor kéne, ilyen sehol nincs . Az élet ennél sokkal egyszerűbb.

A "betáp" az amire hangsúlyt fektetnek, de ez már épület gépészet.

Tehát az áramellátást csinálják meg úgy, hogy biztosabb legyen, és ne legyen olyan, hogy áramszünet.

Illetve fontosabb intézmények külön szerződést / biztosítást kötnek az áramszolgáltatóval, hogy esetleges áramkimaradást x időn belül orvosolnak.

Amúgy pont a sötétség lenne a legkisebb bajuk, az emberek úgyis kitalálnak az épületből. A hűtők, fagyasztók leállása viszont pénzbe kerül.