Van kettő üzlettárs egy cégben.Az egyik bejelenti a feleségét úgy hogy nem is dolgozók ott viszont minden költséget ő fizet. S fizetését a feleség utalva kapja.A megmaradt haszonbol osztás után a feleségét bejelentő fel visszateszi keszpénben jó így?

Ez több dologtól is függ, hogy korrekt-e (a törvényességet pedig inkább ne is firtassuk).

Milyen jogcímen rakja vissza a pénzt?

Mindenben fele-fele osztoznak?

Szerintem amúgy nem igazán jó ez így.

"korrektül számolnak-e el egymás felé"

Ha eltekintünk mindenféle törvényességi aggályoktól, akkor szerintem nagyjából igen.

Az, hogy a feleséges üzlettárs haszonból teszi vissza a fizetést, annak nincs nagy jelentősége. Csak annyi, hogy a kifizetés és a visszafizetés időpontja között a család ingyen birtokolja a cég pénzét.

"a visszatett pénz fele még járna e a másik üzlettársnak?"

Jár neki és meg is fogja kapni, amikor a következő évi hasznot fogják felosztani fele-fele arányban. Ha a cég a pénzt haszonhozóan használja, akkor ennél a pontnál az időkésésnek nincs jelentősége.

#4

Minden kérdésedre ott van a válasz a 3-as hozzászólásban.

"Viszont ez a pénz megmaradna mint haszon nem?"

Mondjuk az még fontos kérdés, hogy milyen jogcímen utalja vissza a pénzt a férj. Az alaptőkében való részesedését növeli? Vagy a cégnek adott kölcsönként? Vagy téves utalás visszafizetéseként. Vagy valamilyen kamu vásárlás ellenértékeként? Egyéb?

Szerintem itt több dolog is van, ami nem stimmel. A használt kifejezésekkel is rengeteg gond van. Még nagyobb gond, hogy az adókkal miért nem foglalkozik egyik ponton sem senki???

"céges kártyáról utalnak a feleségének mint fizetés"

Mármint céges bankszámláról utalják a fizetést, nem kártyáról.

"vagy a visszatett pénz fele még járna e a másik üzlettársnak?"

Persze, hogy a fele járna az üzlettársnak, hiszen ha azt nem a feleségnek adja a cég, akkor az egész a nyereségben maradt volna és az egész összegen fele-fele arányban osztoztak volna rajta. Tehát a visszafizetendő fizetés fele a másik tulajdonosnak jár.

Ezen a ponton érdemes felvetni, hogy nem is érdemes a feleség egész fizetését visszafizetni a cégbe. Elég csak a felét odaadni a másik üzlettársnak, hiszen a fele a férjet illeti, azt nem szükséges kifizetni. A cégbe visszafizetni meg semmit nem érdemes. Egyrészt, mert a visszafizetésnek furcsa volna jogalapot találni - ahogyan azt többen felvetették. És ha mindig visszafizetik a feleség fizetését, az sokkal könnyebben gyanússá is válhat, mintha nyom és adminisztráció nélkül átadja a felét az üzlettársnak.

#3 "Az, hogy a feleséges üzlettárs haszonból teszi vissza a fizetést, annak nincs nagy jelentősége."

Már hogyne lenne jelentősége? A cégből nem lehet csak úgy kivenni pénzt. Adózni kell utána. Akár osztalékként, akár fizetésként veszik fel, a nyereséget a cégből adózniuk kell utána.

De ha csak azért veszik ki, hogy aztán az egyikük vissza is fizesse rögtön, akkor itt az adóba fizetett pénzt feleslegesen költik el - ráadásul a cégbe visszatett pénzből később újra adózni kell majd, amikor később kiveszik, szóval így már duplán adóznának a pénz egy része után. (De ez még mindig a kisebb gond.)

Az sem stimmel, hogy csak a feleségnek kifizetett, vagyis a NETTÓ fizetés visszatérítéséről van szó. Mivel a feleség be van jelentve, hogy fizetést kaphasson, a cégnek a teljes bruttó fizetést ki kell fizetnie neki. Ebből a nettó fizetést utalják el a feleségnek, a többit pedig befizetik az államkasszába különféle adók és járulékok formájában.

Sőt a bruttó fizetésen felül is vannak a cégnek költségei az alkalmazottal, mert a munkavállalótól levont adók és járulékok mellett a cég is fizet adókat és járulékokat a dolgozó után. Szóval a cégnek sokkal több kiadása van az alkalmazottal, mint amennyit a feleség megkap a cégtől.

Márpedig a férjnek ebben az esetben a cég összes költségét meg kellene térítenie amibe az kerül, hogy a feleséget alkalmazottként fizetik - ez pedig jóval több, mint amennyi nettó fizetést a feleség kézhez kap.

Nem utolsó sorban számlacsomagtól függően a fizetés és egyéb járulékok elutalása és egyéb adminisztrációk is jelentenek valamekkora többlet költséget, ha az utalásnak van valamilyen díja. Maga a bérszámfejtés és könyvelés is jelentkezhet költségként. Ha van a cégnél alkalmazott, aki intézi a bérszámfejtést, könyvelést, adóbevallásokat (vagy az egyik tulajdonos csinálja ezeket), akkor neki csak munkaterhet jelent, aminek a költsége benne van a bérében.

Ha viszont külsős könyvelővel dolgozik a cég, akkor ott jó eséllyel van valamilyen többlet költsége annak, hogy egyel több alkalmazott után kell a könyvelést és minden egyéb adminisztrációt intéznie a könyvelőnek. Akár órabérben végez vele többlet munkát, akár valamilyen egyéb rendszerben számít fel többlet díjat azért, hogy hány alkalmazottnak az adminisztrációjával kell dolgoznia.

Miért nem a könyvelőt kéritek meg, hogy számolja ki a pontos költségeit és adminisztrációját, hogy pontosan mennyibe kerül a cégnek a feleségnek kifizetett fizetés, vagyis mennyit kellene egyik tulajdonosnak a másik számára kifizetnie?