Nálunk miért ilyen korcs a piacgazdaság?

Ne haragudj, de ezen mit nem értesz? AZÉRT olcsó egy szolgáltatás, mert jóformán egy kocsmának "csak" az anyagárat kell érdemben kigazdálkodni, mert Gizike, a pultoslány havi 70e forintért adja neked a sört és mosogatja a poharakat. Aztán zárás után még rendet is rak és ki is takarít, mert "bele kell, hogy férjen".

Norvégiába pont ugyan annyiba kerül a Heineken anyagára, mint itthon (vagy akár olcsóbb... de ebbe ne menjünk bele). Mégis, ott a kocsmában 50 NOK a sör. Mert ott a minimálbér 32,000 NOK, de nem sokan keresnek 40,000 alatt, amit ugye ki kell gazdálkondi a magyar 70e HUF-al szemben, ráadásul ott Brünnhilda lehet pultos, de nem fog sem mosogatni sem takarítani, arra van külön ember.

Na ennyi a nagy összefüggés.

Ez egy elég összetett kérdés, én csak egyik vetületét fogom most megválaszolni, röviden.

Magyarországon 20 éve van piacgazdaság, de a szocializmus eszméje még nagyon ott van az emberekben; mind a politiksok, mind a nép fejében.

Itt nem hatnak a piaci erők úgy, mint egy gazdaságilabb fejlettebb országban, hanem kéz-kezet-mos alapon alakulnak a dolgok.

A világon a legtöbb országban az állam szerepvállalását mindenhol folyamatosan csökkentik, egyre kisebb piaci részesedéssel rendelkeznek a kormányok a gazdaságban.

Nálunk? Visszaprivitaizálták az egészségügyet, a nyugdíjpénztárakat és mostmár monopólium van a dohánykereskedelmen is.

Egy konkrét példa: az állatkerteket adóból finanszírozzuk, nem számít, hogy ténylegesen van-e rá akkora igény, mint amit ráköltünk.

Ha 100 egység pénz megy el rá, akkor 100 egység. Holott, lehet hogy csak 60 egységnyit költenének rá az emberek, és 40 egység pénzt pedig másra. De mivel adóból megy, így a 100 egységet ráköltjük.

Ezt jelenti az állami szerepvállalás a gazdaságban.

Rengeteg olyan államilag támogatott vállalkozás van, ami gazdaságilag nem fenntartható, nincs rá akkora igény, mint amit ráköltenek, de mivel kéz-kezet-most, ezért mesterségesen, a piaci erőkkel szembemenve működtetik ezeket.

Jövedelmi olló:

Svájcban most akarták bevezetni, hogy a vállalatigazgató bére maximum a 12-szerese lehet az adott vállalat legrosszabbul kereső dolgozójának. Népszavazást tartottak a kérdésről, de a lakosság többsége leszavazta. Jó, hogy nem vezették be a szocializmust Svájcban. A magánszektor fizetéseibe ha beleszól az állam, abból sok jó nem született volna. Az emberek is tudták, hogyha bevezetik ezt, akkor egy csomó svájci nagyvállalat otthagyta volna az országot és összességében mindenki csak rosszul járt volna.

Persze tudom, hogy ez csak egy nagyon szűk aspektusa az általad felvetett témának, csak azt akartam mondani, hogy nem lehet következmények nélkül durván beavatkozni a magánszektorba, a jövedelmi olló erőszakos és egyoldalú változtatása érdekében.