Zsebpénz az normalis dolog?

Én kaphattam volna , de sosem kértem el..

Féltem ,hogy ha nekem adnák elkölteném mindenféle dolgokra amikre semmi szükségem. így mikor megtetszett valami akkor anyukám kifizette és ez mindig így ment /megy mai napig :) 16/l

Én sose kaptam, mindig csak akkor volt pénzem, amikor bizonyos alkalom jött, és az ajándékkal (vagy helyette) pénz is járt. És szerintem ez így normális.

Nem adnék gyerek kezébe saját pénzt, vagy legalábbis úgy nem, hogy fiatal korában ő rendelkezzen felette, mert egy gyerek még nem tudja behatárolni a pénz értékét. Főleg úgy nem, ha a semmire kapja. Fúú van pénz, elkölti hülyeségekre, és később csak a veszekedés van belőle, hogy a szülő elmondja miért nem volt jó, hogy elköltötte a pénzt, a gyerek meg önfejűen állítja, hogy de neki ez kellett, és megvette...

Szóval én a gyerekemnek nem adnék zsebpénzt úgy, hogy "nesze fogd", maximum ilyen heti 500 Ft-ot. Nem azért, mert nem bíznék meg benne, hanem azért, mert egyszerűen korukból adódóan nem olyan fejlett az agyuk, és a látóterük, hogy feltudják fogni a pénz valódi értékét.

Az emberek amúgy is mentálisan könnyen befolyásolhatók kemény 25 éves korukig, a gyerekek meg még inkább, mivel ők nincsenek tisztában olyan dolgokkal sem, mint a felnőtt társaik. Attól függetlenül, hogy ők így gondolják. A mai világban rosszul sülhet el, ha az van beletáplálva a gyerekbe, hogy a semmiért kap pénzt.

"Dolgozzon" meg érte, fiatal korban várja ki türelmesen az ünnepet, és az már egy ok arra, hogy kiérdemelte a pénzt.

Meg ki lehet találni erre különböző 'játékokat' is, leginkább ahogy az #1 írta: az aprót megtartotta.

Vagy különböző események kapcsán jutalmazni egy kis apró pénzzel.

Vagy valami feladatot adni neki, kis csekély dolog, de mégis az van már belenevelve, hogy a pénzért meg kell dolgoznia.

Én a gyerekemnek akkor adnék normális mennyiségű zsebpénzt, ha közbe tanítom is arra, hogy a pénz nem a semmiből jön.

A hétköznapi dolgok megvétele pedig, mint ruházkodás, étel, ital természetes dolog, nem mondanám a gyerekemnek, hogy na, ha ruhában akarsz járni, vagy délben nem akarsz éhen halni, akkor vedd meg magadnak. Kivétel akkor, ha kapna tőlem zsebpénzt, és ő olyan különleges dolgot venne belőle, amit én magamtól nem vennék meg neki.

#6: még jó, hogy nem abból a korból való vagyok :) Szimplán csak vannak pszichológiai és egyéb hasznos ismereteim.

Egyszerűen én csak átlátom mai helyzetet, és értelmes fejjel tudok gondolkozni. Nem arra kell nevelni a gyereket, hogy a semmiből is lesz pénze, hanem arra, hogy ha akar valamit, akkor -ha csak minimálisan is, de- érdemelje ki, legyen valami olyan, ami arra motiválja, hogy ha ő ezt és ezt csinálja, akkor ezt kapja érte, mert így a büdös életben nem lesz semmilyen téren, semmi eredménye a gyereknek, hiszen sose lesz olyan dolog, ami motiválja, ami előlépésre sarkallná, ha feltétel nélkül megkap dolgokat. Persze, vannak olyan gyerekek, akikben ez alapból, ösztönszerűen megvan (csak ritka, mint a fehér néger).

Így születnek az elkényeztetett tinik, akik a büdös életben nem fognak diákmunkát vállalni, mert úgy is tudják, hogy otthon feltétel nélkül el vannak látva zsebpénzzel. Később pedig ugyanezekből lesznek azok, akik nem akarnak tovább tanulni, akik nem tudják mit kezdjenek magukkal és akik ezen hiányukból adódóan inkább élnek a szüleik nyakán, mint hogy elvállaljanak egy minimálbéres melót, hiszen sehova máshova nem kellenek.

Biztos nem én vagyok az egyetlen, aki szokott híreket olvasni, többek közt arról is szó van köztük, hogy a fiatalok inkább munkanélküliek, de nem hajlandóak minimálbérért dolgozni. Ez mind az elkényeztetés miatt van, mert hozzá lettek szoktatva egy bizonyos jóléthez, ahhoz, hogy nekik mindig van pénzük úgy, hogy nem is kell tenni érte. Hát akkor miért erőltesse meg magát?

Ja, hogy amikor már dolgozhat esetleg megvonnád tőle a zsebpénzt? Oké, nem engem fog utálni.

Ez az egész nagyon átgondolatlan és felelőtlen nevelés. Nem a jelenben kell gondolkozni, kedves szülők, hanem abban, hogy milyen jövőbeni következményei lesznek annak, ahogy TI nevelitek a gyereket. Nem tetszett a saját munkás/tiltó rendszeretek, ezért most mindent agyba-főbe engedtek a gyereknek? Ez a legrosszabb nevelési mód, ami csak létezik.

Lehet lepontozni, engem igazán nem érdekel, ettől nem érzem magamat kevesebbnek. Viszont gondoljatok ezekre a sorokra akkor, amikor később majd (szó szerint) sírtok, hogy mi lett a kis aranyos gyerekből, mert nem akar tanulni, nem akar dolgozni, nem akar semmit se csinálni, élete legnagyobb problémája, hogy nem tud megvenni egy 30 eFt-os converse cipőt, -ami miatt persze ti lesztek a hibásak, mert nem adtok neki elég zsebpénzt-, és nem tudjátok, hogy miért lett ez belőle, hiszen ti olyan nagyon jó szülők voltatok.

Kedves elozo valaszolo, olyan osszefuggeseket latsz, amik szerintem nem leteznek.

A zsebpenz onmagaban nem kenyezteti el a gyereket. Attol meg hogy egy gyerek zsebpenzt kap, meg nem lesz sem motivalatlan, sem penzszoro, sem lusta. Velemenyem szerint epp ellenkezoleg van, mint ahogyan te allitod. Ezt a sajat es a testverem peldajan, valamint a sajat gyerekem peldajan latom.

A rendszeres zsebpenz megtanitja a gyereknek a penz erteket, a hosszutavu gondolkodast, a takarekoskodast, az elorelatast. Mivel rendszeres, ezert tud vele tervezni, ki tud alakitani egy alapveto penzugyi kulturat, ami rengeteg emberbol hianyzik, mert nem tanultak meg soha a penzzel banni, minden kifolyik a kezukbol.

Motivalni a gyereket maskeppen kell. Lehet penzzel is (bar nem a legjobb modnak tartom, de en is csinalom) de ennek semmi koze a rendszeres zsebpenzhez.

A zsebpenz merteke a donto abban, hogy milyen eredmenyt ersz el vele. En egy alacsony osszegu, de heti rendszeressegu zsebpenzt tartok jonak, amivel a gyerek viszont azt csinal amit akar. Ha hulyesegre kolti, akkor arra, pont az a lenyege az egesznek hogy o dontson a felhasznalasarol. Nyilvan az is kell hogy a szulok ne vegyenek meg mindent amire ramutat, igy talalhasson celt a zsebpenz elkoltesere.

#8: több tanulmányt végeztem már a témával kapcsolatban, és tudom, hogy miről beszélek.

Vannak ilyenek is, amilyenek ti vagytok, de ez az a fentebb említett ritka kategória.

Az se mindegy hány éves korban kezditek el a pénzelést..nagyon sok mindentől függ, ettől függetlenül én az ismereteimre hagyatkozom.

A másik, pedig: nem azt mondtam, hogy pénzzel kell nevelni a gyereket, hanem a pénzRE kell nevelni, hogy megtanulja azt, ami a valóságban is várja. Nem kell nagy munkát adni neki, legyen egy sima könyv olvasás, azt sokan úgy se szeretnek, de már akkor is csinált valami hasznos dolgot a pénzért, és nem az fog berögzülni az agyába, hogy semmit nem kell csinálnom és kapok pénzt. Ennyi.