Ha a haszonélvező meghal, ő végrendeletben átadhatja a haszonélvezeti jogot másnak?

A haszonélvezeti jog a halállal megszűnik.

Ha tulajdonosa is annak a dolognak, melynek haszonélvezője (mondjuk 1/2 felett, mert már nagypapi előtte meghalt), akkor alapíthat végrendelettel más számára haszonélvezetet.

Akkor adhatja a jogot másnak, ha a tulaj beleegyezik, ezen mit nem értesz???

Beleegyezel, akkor megkapja, nem egyezel bele, akkor nem kapja meg a haszonélvezeti jogot :)

Az 5-ös rosszul mondja.

1. A haszonélvezeti jog halálig szól, és semmilyen körülmény között nem örökíthető. Ha te 100%-ban tulajdonosa vagy a háznak, akkor tök mindegy mit írt ez ügyben apád ez ügyben a végrendeletébe, az hatástalan, hiszen nincs joga az általa birtokolt haszonélvezet továbbadására.

2. Kicsit más a helyzet, ha az apád is résztulajdonos a házban. Mondjuk övé az 50%, és tiéd a másik 50% (pl. mert ezt örökölted anyádtól), és az utóbbi 50%-on van haszonélvezete. (Csak más tulajdonán lehet haszonélvezeted, sajátodon értelemszerűen nem.)

Ez esetben a halálkor a meglevő haszonélvezet teljesen megszűnik, de az örökhagyó végrendeletileg teremthet haszonélvezetet valakinek a saját tulajdonára (tehát e példában a ház felére) vonatkozóan. Ilyen haszonélvezetet életben is alapíthat, nemcsak végrendeletileg. Ehhez nem kell az örökös beleegyezése.

Tehát ha apád halála előtt 100%-os tulajdonos voltál, akkor tiéd a ház és kész. Mindegy, hogy mit írt a végrendeletbe. Ha mondjuk a fele az apádé volt, akkor elvileg arra az 50%-ra alapíthatott valakinek haszonélvezet.

Kiindulási helyzet:

Tiéd 50%, ezen az 50%-on van apádnak haszonélvezeti joga.

Apádé a másik 50%.

Ha apád meghal, akkor az addig fennálló haszonélvezeti joga megszűnik. Ezt semmilyen körülmény között nem tudja tovább adni valakinek.

Alapesetben (pl. nincs testvéred, apád a végrendeletében nem nyilatkozott másképp, stb.) te megöröklöd a ház másik 50%-át. Apád végrendeletében erre az 50%-ra (nem az egészre), adhat haszonélvezeti jogot valakinek. Erre neked nincs vétójogod.