Albérlet Pesten, de miért egy éves bérleti szerződésekkel?

Határozott időre kötött szerződést csak akkor lehet felmondani, ha ennek a lehetősége a szerződésben kifejezetten benne van. Ha nincs benne, akkor szigorúan véve nem tudsz felmondani, ki kell fizetni a hátralévő időre járó bérleti díjat is, amíg más nem költözik be a lakásba.

A kaució (óvadék) a szerződés szerint járó, de meg nem fizetett költségek fedezete. A szerződés szerint tehát költségnek kellene jelentkeznie a felmondáskor, és ha azt nem fizeted meg, akkor nem kapod vissza az óvadékot. Ehelyett azt "szokták" csinálni, hogy ha a bérlő mond fel idő előtt, akkor automatikusan bukja az óvadékot, ami jogilag nonszensz, hiszen nincs meg nem fizetett költség. Az óvadék ebben az esetben egyfajta kötbér, csakhogy akkor azt úgy is kellene nevezni, hogy érvényes legyen. És természetesen a tulajdonosok saját maguknak nem szeretnek kötbért kikötni a szerződésben, tehát ha ők mondanak fel idő előtt, akkor nem duplán fizetik vissza az óvadékot, ami jogos és igazságos lenne, hanem jó esetben csak egyszer. Úgyhogy ez a "felmondáskor a bérlő bukja a kauciót" egy egyoldalú jelentős hátrány, röviden: lehúzás.

Határozott idejű szerződést egyébként azért szeretnek kötni a tulajok (még ha nem is tudják), mert vitás esetben lejáratkor nem jogkérdés tárgya a szerződés megszűnése, ezért hamarabb meg tudnak szabadulni a bérlőtől.

A lakás kiadásnak is van költsége: pl az a hónap, amikor hirdetik jó eséllyel kiadatlanul van, a hirdetés is sokszor pénzbe kerül (párezertől pártízezerig, ha pl fényképet akarsz feltenni), illetve a hirdető-tulajdonos ideje sincs ingyen.

Épp ezért akarják bebiztosítani magukat a tulajdonosok azzal, hogy olyat keresnek, aki minimum legalább 1 évig lakná az ingatlant (mert így az előbb felsorolt költségek több hónapra osztódnak el).

Második kérdésedre válaszolva: lehetni lehet, csak épp a tulajnak nem érdeme, hogy belemenjen (pont azért keres min 1 éves távlatra bérlőt, hogy az illető nem menjen el).

Lehetni lehet, de általában pont azt szokták beleírni, hoy ha egy évnél korábban felmondasz, akkor nem jár vissza a kaució. Annyira nem hosszú idő az egy év, hogy ne lehetne kibírni (mi is utáltuk az előző albérletünket, de kihúztuk egy évig, szóval tudom, miről beszélek).

De laktam már olyan albiban is, amit csak fél évre kellett aláírni, és olyanban is, ami bár egy év volt, mégis 5 hónap után azt mondta a tulaj, ha talál a helyemre mást, azonnal költözhetek (két hét múlva megvolt az új bérlő és a kauciót is visszakaptam).

A szerződésben bármiben megegyezhettek a kauciót illetően.

Régebben mi sem kötöttük időhöz a bérbeadást de miután páran összekeverték az albérletet a hotellel (volt, aki 3 hét után közölte, hogy ő igazából kész van a lakása felújításával, úgyhogy lelépne...) azóta mi is beleírjuk.

Minden bérlő után kell legalább egy tisztasági festés (jó esetben), rossz esetben meg egy kisebb felújítás. Vagy bármi a kettő között. Egy év után elmegy a bérlő akkor bőven belefér egy 10-20-30e forintos költség és az a pár nap, ami elmegy vele, esetleg az az 1 hónap amit nem tudja az ember kiadni a lakást. Pár hónap után nagyon nem fér bele.

Én is csak a többieket tudom megerősíteni:

1. Gyakran közvetítő van a képben, aki elkér 1 havi bérleti díjat.

2. A legtöbb lakás nyár végén-kora ősszel adható ki gyorsan, emiatt ha a bérlő lelép pl. februárban, akkor lehet, hogy 3-4 hónapig üresen áll.

3. Mint fentebb is írták, minden bérlő után takarítás, javítás stb. kell, ami sok macera és pénz.

Általában úgy lehet kompromisszumot kötni, ha szerzel mást magad helyett, amikor kiköltözöl.

Ha a tulajdonos pusztán a gyakori bérlőváltást és az azzal járó veszteséget szeretné elkerülni, akkor határozatlan időre szóló szerződést kötne, amelyben kizárná az egy éven belüli felmondást, vagy kötbért kötne hozzá. Ez tehát egy "legalább egy évre" szóló szerződés, ami a logikus megoldás lenne.

Ehelyett sokan határozott idejű szerződést kötnek, ami az előzővel ellentétben "legfeljebb egy évre" szól. Aztán vagy meghosszabbítják, vagy nem.

Ennek nyilvánvaló oka az, hogy az egy év leteltével újra alkudozásra kényszerítsék a bérlőt, csakhogy akkor már a lakás elvesztését, nem tervezett költözés költségét és további hátrányait kockáztatja a bérlő, és ezek elkerülése érdekében hajlamos belemenni egy aránytalan alkuba is. A tulajdonos ezt használja ki arra, hogy tetszése szerint módosítsa a szerződéses feltételeket, természetesen a bérlő kárára (lakbéremelés), illetve hogy szükség esetén peres eljárás nélkül is kilakoltathassa a bérlőt. A határozott idejű szerződés motivációja tehát gyakran nem az, amire ez a szerződéstípus való, nevezetesen hogy mindkét fél előre tudja, hogy várhatóan egy évnél tovább nem kívánja fenntartani a szerződést, hanem az üzletfél bizonytalanságban tartása. Ez tulajdonképpen visszaélés a szerződéses szabadsággal.