Ha egy cég pert veszít egy magánszeméllyel szemben és kártérítést kell fizetnie, de időközben csődbe megy és fizetésképtelen, akkor a magánszemély sosem látja a kártérítését, vagy hogy működik ez?

Ha egy cég fizetésképtelen, akkor a hitelezők felszámolási eljárást kezdeményezhetnek a cég ellen. Ehhez 200 ezer forintnyi minimum tartozás kell kamatok nélkül számolva. Tehát a tőke legyen minimum 200 ezer.

Ha a bíróság elindítja a kérvény alapján a cég felszámolását, akkor felszámolóbiztost jelöl ki. Onnantól kezdve a cégnél csak Ő a főnök. A felszámolás megindítását közzé teszik a cégközlönyben, ahol felszólítják a hitelezőket, hogy hitelezői igényüket jelentsék be a felszámolónak bizonyos határidőn belül. Az igényeket a felszámoló biztos nyilvántartásba veszi, és kielégítési sorrend szerint besorolja őket, majd elkezdi a cég vagyonát értékesíteni. Aki a kielégítési sorrend végén van, annak nem biztos, hogy jut a cég vagyonából, ha az nem nyújt a teljes hitelállományra fedezetet.

A sorrend elején mindig a cég dolgozói (volt dolgozói) az elsők, és a nekik járó, ki nem fizetett bér, egyéb juttatás, mindenki más csak utánuk jön.

A felszámolás elindítása nem olcsó mulatság, akkor érdemes belevágni, ha arányban áll a tartozás mértékével. Kb. 100 ezer körüli az indítás költsége, valamint a felszámoló biztoshoz történő bejelentésnek is vannak bizonyos költségei. Ő sem dolgozik ingyen. Valamint azt is jó figyelembe venni, hogy a cég vagyontalan egyébként, vagy azért lenne amiből megtérülne a tartozás (van ingatlan, készlet, amit lehet értékesíteni, gépjárművek stb.). Az eljárásért fizetendő költségeket is be lehet hajtani a cégen, tehát ha van vagyon, nem ér veszteség, csak az elején igényel anyagi beruházást.

"A sorrend elején mindig a cég dolgozói (volt dolgozói) az elsők, és a nekik járó, ki nem fizetett bér, egyéb juttatás, mindenki más csak utánuk jön. "

Egy túrót!

Az első mindig az állam.

Előbb levonják a köztartozásokat, adó- ÁFA-, TB stb tartozásokat!

A "túró" olvassa el a törvényt, utána vitatkozzon.

"57. §

(1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei."

Második bekezdés pedig ez:

"(2) A felszámolási költségek a következők:

a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve

aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben terhelő fizetési kötelezettségeket is,

ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és

ac) az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst, mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő díj 85%-át - amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból a feladatteljesítés során személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tagok részére járó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegét foglalja magában -, továbbá

ad) ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámoló a felszámolás kezdő időpontja után fizette ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást); "

Minden más utána jön.

Ha nincs vagyon, akkor a bérgarancia alap terhére fizetik ki a dolgozókat, de kifizetik. Bérgarancia alap igénybevétele esetén van maximált összeg, azt nem haladhatja meg dolgozónként a kifizetés. Ha 1 éven túl sem sikerül rendezni a bért, akkor lehetséges egy kisebb összeg lehívása még az alap terhére (dolgozónként).

Vettem részt felszámolási eljárásban...