Ti is úgy gondoljátok hogy a 40 év szocializmus túlságossan az alkalmazotti életforma felé irányította a társadalmunkat?

"Attól miért félsz, hogy elveszik a munkád a robotok, és attól miért nem, hogy az egész piaci szegmenst letarolja az olcsó robotizált munkaerő, amiben te érdekelt vagy?"

Ezért érdemes több lábon állni, több vállalkozásban érdekeltnek lenni. Az önfoglalkoztatás (hogy szabadúszóként eladod az idődet) nem igazi vállalkozás önmagában. Nem leszel tőle soha gazdag, nem szabadít ki a mókuskerékből.

Alkalmazottként nagyon nehéz több lábon állni. Nincs idő arra, hogy több mindenben szakértelmet és elég jártasságot szerezz ahhoz, hogy adott esetben átlépj egy teljesen más területre később.

"De erre meg nem megoldás, hogy a "csodaszert", a vállalkozást válasszák tőke, szakértelem nélkül"

Ez a csodavárás a másik, ami idegesítő a mai Magyarországon. Persze, hogy nem csodaszer, hanem egy LEHETŐSÉG, mégpedig olyan, amit egy alkalmazotti lét soha nem tud kínálni, nem tud versenyezni. Kockázatosabb, de nagyobb "jutalommal" is kecsegtet. Ettől függetlenül fel kell nőni a feladathoz, mert ingyen nincs semmi.

"Látod, itt is almát adsz össze körtével. Ez nem két egyenértékű állítás"

Nem az, hanem két tévhit, ami stabilan tartja magát. Azt nem kell bizonygatni senkinek, hogy vállalkozni kockázatos, mint ahogy azt sem, hogy vannak Magyarországon (is) csaló, politikai hátszéllel megtolt vállalkozók is. Ezért nem volt a mondatomban a mérlegnek két nyelve, mert felesleges felvázolni olyasmit, amit mindenki tud.

Szerintem 1990-ben volt leginkább érdemes vállalkozni olyanoknak, akik amúgy is ezt csinálták ez előtt is, csak konkrétan nem engedték nekik. Pl. volt egy újság, a Commodore Világ, amit annak idején könyvként adtak ki, mert folyóiratként nem lehetett az akkori szabályozás szerint.

Ez egyszerű volt, már volt így is bejáratott vásárlói körük, a kiadványban meg olyan screenshotok voltak fényképként, hogy azzal manapság körberöhögnék az embert.

De olcsó volt.

Ja. Mit csinálnak ma ennek a kiadványnak a készítői?

Az egyik prominins szerkesztő valami MLM-ben mittoménmilyen gyémántfokozatú tag, ebből jön neki a zsozsó.

A másik meg valami lóf.sz biztonsági őr...

A kiadványnak nyoma sincs évtizedek óta.

Szóval erről csak ennyit :)

Régen egyrészt egyszerűbb is volt bármit csinálni, nem kellett hozzá annyi pénz mint ma, másrészt meg az se biztos, hogy a kereslet megmarad az egykor népszerű termékre.

Én magabiztosabban érzem magam a mindennapokban az egyetemi diplomámmal, a rá épülő továbbképzésekkel és az eddigi szakmai tapasztalatommal, mint ha én lennék xy Jóska egyéni vállalkozó, aki semmihez se ért, de becsődölt a bolt ezért kéne csinálni valami mást...

"Én magabiztosabban érzem magam a mindennapokban az egyetemi diplomámmal, a rá épülő továbbképzésekkel és az eddigi szakmai tapasztalatommal, mint ha én lennék xy Jóska egyéni vállalkozó, aki semmihez se ért, de becsődölt a bolt ezért kéne csinálni valami mást..."

Ha az előző alma a körtével, akkor ez eper a banánnal.

Ne ezeket hasonlítsd össze. Hanem az egyetemi diplomás, szakmai tapasztalattal rendelkező embert az üzleti életet kitanult, kapcsolatrendszerrel, több vállalkozással és tőkével rendelkező vállalkozót, akinek az egyik üzlete tönkrement...

Melyikük fog többet keresni a következő évben? Szerintem egyértelmű.

De azt értsd meg, hogy nem lesz mindenkiből Zuckerberg.

Volt egy idő, amikor ügyintézőként dolgoztam a közigazgatásban. Baromi sokan jöttek be olyanok, tipikusan egyszerű emberek, hogy kiváltották a vállalkozást a mittudoméánmilyen turkálójukra, nem jött be, most a bank követeli tőlük a hitelt, a NAV meg a járulékokat. Mit tudnak csinálni?

Mit tudnának? Semmit. Majd a bank meg a NAV viszi amijük van, a többit meg tiltják a minimálbérükből amíg élnek...

Ilyen legalábbis nem történt volna velük, ha egy gyárban melóztak volna.

Senki nem mondta, hogy mindenkiből Zuckerberg lesz.

De azt igen, hogy a vállalkozás több lehetőséget, és nagyobb mozgásteret kínál azoknak, akik erre az életformára alkalmasak és vevők.

Azt is, hogy Magyarországon tévhitek és idegenkedés övezi a vállalkozókat és a vállalkozást, és ez negatív hatással van a gazdaságra.

Én sem tudtam volna elképzelni magamról azt, hogy valaha számlát adok bárkinek, bármiről. Aztán ez is megtörtént, miután láttam, hogy alkalmazottnak lenni - számomra - mekkora zsákutca, és mennyi lemondással jár. Pedig nem gyárimelós voltam, hanem középvezető egy multinál.

Jó, hát mindenki döntse el, kinek mi a jó.

Én az egyetemi diplomámmal, a ráépülő végzettségekkel, a szakmai gyakorlatommal ma nem tudom elképzelni, hogy legalább 400k+ nettóért (ami a jelenlegi fizetésem) ne tudnék elhelyezkedni záros határidőn belül bárhol Budapesten, ha kenyértörésre kerülne a sor a jelenlegi helyemen.

Az, hogy egy akármilyen vállalkozó (végzettség nélkül) a becsődölt vállalkozása után tud-e bármi másba kezdeni, az meg attól függ, hogy a volt vállalkozása után maradt-e profit, vagy csak az adósság.

Emellett, én a félretett pénzemből dönthetek úgy is, ha kedvem tartja, hogy vállalkozok IS (vagy épp főállásban, ha olyan jól megy), mindeközben megtartva a szakmai életutam kínálta azt a lehetőséget, hogy nem kell koldulnom, ha befuccsol.

You choose :)