Ha gazdag akarok lenni, akkor fiatalként le kell mondanom a bulizásról, szociális életről, nélkülözve kell élnem, hogy minél több pénzt felhalmozhassak és cserébe késöbb jobb életem legyen?

Nyilvan sporolj valamennyit, de gazdagnak lenni elso sorban nem sporolassal kell, hanem azzal, ha tobb beveteled lesz. Mivel abbol tudsz majd igazan sokat eltenni. Ne 300 ezerbol akarj 150 ezret eltenni egesz eletedben, hanem azt talald ki hogy kereshetsz 500 ezret, 800 ezret, 1 milliot, stb.

Par modszer erre:

-piackepes szakmat tanulsz, amivel boven atlag felett kereshetsz

-kimesz kulfoldre dolgozni legalabb 5-10 evre es amit ott felretettel hazahozod

-megcelzod azt, hogy fonok es/vagy vallalkozo legyel

Több útja van a meggazdagodásnak és jól látod, érdemes erre már fiatalon készülni, ill tenni érte.

Az is kérdés, kinek, mi a gazdagság? Itt is írták hogy tanulj piacképes szakmát és keress jól, van, akinek ez már gazdagságnak számít.

Én úgy gondolom most, hogy alkalmazottként, más szekerét tolva gazdag nem lehetsz, a nagy pénz mindig a tulajdonosé lesz. Élhetsz jól így is, lehet autód és szép házad is, de dolgozni jársz majd és lesznek számodra mások által kijelölt feladatok, célok, amiket teljesítened kell, hogy a tulajdonosokat gazdaggá tedd.

Ha vállalkozó leszel és megy is a céged, az már egy másik, magasabb szint. Itt már a terhek kifizetése után az összes bevétel, nyereség a cégedé és így a tiéd lesz.

Ha ma újra kezdhetném az életem, persze a mai eszemmel, tudatosan felépítenék egy portfóliót már az első fizetésemtől kezdve. Mostanra nem kellene dolgoznom, hozna annyi passzív jövedelmet. Most is van, most is hoz, csak relatíve későn kezdtem el építgetni. Evvel, ha értessz már hozzá tényleg meg lehet gazdagodni.

Ja, nem vagyok pénzügyi tanácsadó, nem akarlak aggitálni, vagy ilyesmi, csak mondom. 😄

Inkabb befekteted allampapirba???

Inkabb bulizz vagy fektesd onkepzesbe de oszinten. Az allampapir egy nagy nulla. A befektetesek allja. Igy gazdad biztos nem leszel, max nem inflalodik el a penzed olyan gyorsan...

Pedig ne árt szociális életet élni, mert a kapcsolati tőke, sokszor a pénznél is értékesebb. Van gy haverom, elég csóró családból indult, 16 éves korától diákmelózott, de mellette azért mindig eljárt mindenhova és ésszerűen költekezett. Egyetem alatt is sokat dolgozott, főleg más diákoknak csinált beadandókat, esetleg diplomamunkához rajzokat, de azért bulizott is, tanult is, volt egy csomó hobbija, aztán sikerült egy jó munkahelyet kifognia, ami által bekerült egy olyan körbe, ahol az embereknek a szakmájukban szavuk van, meg nekik is jó kapcsolati hálójuk.

Időközben összerakott egy lakásravalót, meg lett párkapcsolata is, ha valamire szüksége van, akkor megmozgatja a szálait, cserébe ő is intéz ezt azt, ami nagy könnyebbség az életben.

Szóval tessék kilépni és szociális életet is élni.