Aki megbánta,hogy külföldön vállalt munkát,mit bánt meg benne ?

550-700 ezer forintos munkahelyért nem éri meg kimenni. Piacképes diploma kell, azzal éri meg. Orvos ismerősöm Svájcban van kint, egy gyógyszergyárnál hatóanyag menedzser, havi 5,5m marad neki. Másik orvos ismerős ügyelni jar ki Bécsbe, 2 nap, atszamolva 500k. It contractor a bátyám haverja, ő nem tudom pontosan mennyit kap, de most vett egy zsír új szalonos autót 15 millióért.

Jó diploma+nyelvtudás+pár év tapasztalat és sínen lesz az életed.

Nem éri meg kimenni, ha betanított munkásnak mennél ki. Mondjuk Hollandiában tegyük fel, kapsz 600-700 ezer Forintot átszámolva. Itthon jó fizetésnek számít, de ott ez a legalja, semmibe néznek, nem beszéled a nyelvet, jó ha tudsz angolul, el lehet beszélgetni mindenkivel, de kívűlálló leszel mindig is. A munkaközvetítő cég pedig keres rajtad egy csomót, jó esetben van saját szobád, de egy csomó emberrel leszel egy lakásban. Rosszabb esetben pedig egy vagy több emberrel alszol egy szobában. Többség lengyel, angol tudás szinte semmi, kollégák intelligencia szintje szobahőmérsékletű.

Én saját tapasztalatból írok, 25 éves vagyok, OKJ-t végeztem, de nem tudok elhelyezkedni benne és kiábrándultam belőle. Fél évet fogok dolgozni még kinnt, félrerakom amit tudok, utána pedig szeretnék tanulni itthon munka mellett. Aztán a többit meglátjuk. Összesen fél évet voltam kinnt eddig. De vissza nem megyek ilyen körülmények között, ez nem élet. Laktam olyan lengyelekkel akik már 10 éve ott vannak, magyarokkal is találkoztam akik már több mint 5 éve, mind leharcoltak voltak, 30 évesen 50-nek néztek ki. Láncdohányosok stb. Szűrjétek le amit tudtok a történetemből. Én nekem magyarországon nincs sok jővőm, de amig itt van lakás és nincs piacképes szakmám amivel értelmes fizetést keresek addig itt maradok. Hollandiában ha még lakást is bérelnék nem maradna egy fillérem se akkor meg nincs értelme kinnt lenni. Itthon többet tudok félrerakni 300 ezerből.

Hogy kimentem, nem bántam meg. Jó kaland, jó élmény volt megtapasztalni, hogy bárhol megállom a helyemet. Hogy mégis hazajöttünk, annak jobbára a korunk volt az oka. Öregek voltunk már hazát cserélni. Németország befogadott minket, de mi ár nem tudtuk befogadni Németországot. Úgy látszik 60 felé közeledve hatványozottan igazak Tompa Mihály sorai:

Szívet cseréljen az, aki hazát cserél.