Ha depresszív hangulatot kelt bennem a munkám elvégzése, az egy komoly jel, hogy fel kell mondani?

"Ha depresszív hangulatot kelt bennem a munkám elvégzése, az egy komoly jel, hogy fel kell mondani?"

Ha csak szórakozásból dolgozol és nem a pénz miatt, akkor egyértelműen az. Vagy ha van jobb álláslehetőséged.

De ha ezek nem állnak fenn, akkor felmerül, hogy nem a külvilágot kell megváltoztatnod, hanem a meglevő helyzet kezelését kell magadban megoldanod.

Egyrészt.

Másrészt lehetnek olyan tevékenységek, amik megalapozzák ezt. Pl. vezess feljegyzést néhány órás bontásban, hogy mikor milyen feladaton dolgoztál. Ezzel magadban rögzíted, hogy végzed a munkádat.

És a főnökség felé is lesznek érveid. Bár ezzel óvatosan kell bánni. Nehogy az a kép alakuljon ki, hogy teljes erőből dolgozol és mégsem végzel annyi munkával, amit mástól esetleg remélnek. Úgy értem, hogy egy lehetséges utódtól a beosztásodban.

"Magyarán, sz*rjam le?"

Én nem lesz*rnám, hanem másképp állnék a dolgokhoz. Soha nem tudott érdekelni annyira a munkám, hogy emiatt 1 percet is stresszeljek, akkor sem ha szűk haráridők voltak, sok volt a feladat vagy épp a kollégáim az idegösszeroppanás szélén állták. Én végeztem a rámbízott feladatot nekem megfelelő tempóban és kész. Sosem volt bajom vele (se nem rúgtak ki, se nem stresszeltem munkaidő után). Ha pedig kérdezték, hogy miért nem vagyok kész határidőre, egyszerűen jeleztem a menedzsment felé, hogy szabjanak értelemes határidőt vagy FIZETETT túlórában benne vagyok bizonyos mértékig, vagy keressenek tőlem gyorsabb embert.