Mennyi az az "egészséges" idő, amelyet egy cégnél "illik" eltölteni ahhoz, hogy a személyzetisek számára ne tűnjön megbízhatatlannak az ember?
Lassan 3 éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen, rám nőttek a feladatok, naponta 10-12 órát pörgök (szünet nélkül, az ebédemet is csak gyorsan bekapom), ezen kívül sokszor hétvégén idehaza is csinálnom kell a munkámat, hogy behozzam a lemaradásaimat. 2-3 embernyi feladatot végzek. Semmi magánéletem nincsen, pedig ideje lenne családot alapítanom. A főnökeim sajnos nem partnerek, valamelyik azt mondja, hogy osszam be jobban az időmet (nem látja át, mennyi a munkám), a másik szerint nincsen pénz arra, hogy újabb munkatársat vegyenek fel mellém. Úgy érzem, a cégnél nincsen lehetőség sem az előrejutásra, sem a változtatásra, ezért próbálok körülnézni más vállalatoknál is...
Mi a véleményetek (személyzetisek véleményére különösen kíváncsi lennék)? Három év egy munkahelyen elég lojalitást jelent ahhoz, hogy ne firtassák: miért akarok "ilyen hamar" váltani?
válasza:Akár firtathatják is, erre a kérdésre készülj fel egy panel válasszal, amivel "lerázod" az interjúztatót. Olyasmikre gondolok, h új kihívást keresel, vagy szeretnéd más területen is kipróbálni magad, vagy félig- meddig az igazságot mondod, h a jelenlegi munkahelyeden nem látsz továbblépési, fejlődési lehetőséget. Vagy lehet, h neked eszedbe jut vmi frappánsabb.
A lényeg -amit sztem magadtól is tudsz, h ne mondd- h túl soknak érzed a munkát, túlterhelt vagy, nem jössz ki a főnökökkel stb.
válasza:ugyanilyen helyzetben vagyok.
Gyakorlatilag a saját területemen mindent csinálok, a munkahely is jó, a fizetés még elmegy, de úgy érzem örökre a létra csicskás fokán maradok... :(
50évesen ez nem lesz túl nagy életcél... :-/
válasza:Tudom, hogy erőteljesebben kellett volna védekeznem a rám háruló újabb és újabb feladatokkal szemben, de egyrészt nagyon lelkes is voltam, érdekelt minden új dolog, másrészt tudtam, hogy ha én nem végzem el őket, más sem fogja, ugyanis egyedül nekem van rá képesítésem a cégnél. A főnökeim pedig látták, hogy mindent megoldok, ezért amit mások nem tudtak (nem akartak) megcsinálni, azt is rám bízták.
A biztosítékot az a feladat vágta ki nálam, amit olyan kollégától tettek át hozzám, aki napi 8 óra munka után hazamegy, még soha nem láttam túlórázni, és közben van ideje napi 4-5 kávészünetre, tereferére. De hát a kolléga túlterhelt, és ezt inkább rám bízzák, mert én majd megcsinálom. Nem a kollégát hibáztatom, őt is heti 40 óráért fizetik, de a főnököm részéről ezt a "gesztust" pofonként éltem meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!