Jól tettem vajon, hogy megvédtem magam, vagy hallgatnom kellett volna?

Egy nyelviskolában vagyok adminisztrátor,én foglalkozom pl. a hallgatók óráinak megtervezésével. Mivel egyéni képzésről van szó, vagy telefonon, vagy emailen mondanak egy időpontot, majd a tervezett nyelvóra időpontjáról emailben visszaigazolok. Van egy csaj, aki lemondta egy óráját,( febr.22-én )így még aznap visszaírtam neki, hogy nem gond, március 5-re még van egy szabad óra, de siessen a válasszal, mert sokan akarnak lecsapni erre az egyetlen szabad időpontra.A következő hét elején - mindig semmiféle válasz a csaj részéről- kénytelen voltam azt a fennmarado szabad órát egy másik személynek lefoglalni. Ezt követően azonnal hivtam a csajt,kétszer is, és mivel nem vette fel, egy üzenetet hagytam a telefonján,hogy bocs, de már nincs szabad hely Márc.5-re, de 8-ára tudok ajánlani egy üres órát, ha meghallgatta az üzenetet, legyen kedves visszajelezni, megfelel-e az ajánlott időpont, ha igen, kapja emailen a visszaigazolást.

Semmiféle válasz nem jött.

Tegnap a felettesem mondja, hogy a csaj eljött 5-én, és mivel nem volt neki betervezve az óra, nos,jobb hiján haza kellett mennie. Persze kiverte a balhét, rendesen remegett - ahogy elmesélte a kollégám,hogy ezért kellett kocsiba ülnie, vezetnie, hogy most visszaforduljon blablabla.

Amikor elmondták a sztorit odabent, kissé mérges lettem, mégis diplomatikusan elmagyaráztam, hogy semmi keresnivalója nem lett volna itt, hiszen telefonon elmondtam neki, hogy nincs szabad hely.

Ma, amint belépett a főnök, bementem hozzá és elmondtam neki, tudok erről az incidensről, én voltam aki ezzel foglalkozott, de mindent figyelembe véve úgy gondolom, semmiféle hibát nem ejtettem, és igen, jelen esetben igenis meg kell védjem magam, elmagyaráztam az emailes, telefonos sztorit,bizonyítandó, hogy nem vétettem hibát.

Erre csak annyit mondott, idézem:" Nos, ja, ez a maga verziója, ha meghallgatnám XY hölgyet, akkor ő meg jonne az övével. Nem azt mondom, hogy nem hiszem el, amit mond, de akkor is." Na pafffff... most tehát én vagyok bent a "durcis királylány", akinek az igazságérzetét bántja, hogy nem hiszik el, nem csinált hibát és ezt még ki is fejti.

Elég sz@r helyzet, hisz igenis, ha tudom, hogy helyesen jártam el, akkor meg is védem magam, ez viszont úgy tűnik, visszatetszést kelt. Ti mit tennétek,a főnök holnap megint fel fogja hozni a sztorit, és persze én leszek ludasnak beállítva?