Ha Angliában dolgozik valaki és ott van bejelentve, itt fizetni kell továbbra a tb-t?

HA Angliában legális bejelentett munkád van, fizetik utánad az egészségügyi hozzájárulást, akkor otthon nem lehet fizetni. Hivatalosan nem lehetsz két országban biztosított. De mivel otthon a hatóságok nem tudják, hogy te merre jársz és más országban adózol, így neked kell a bejelentést megtenni.Illetve ha már kint vagy, a meghatalmazottad is megteheti.

Ha nem jelentkezel ki az otthoni rendszerből, akkor a NAV tartja szépen a markát.

3 hónapnál hosszabb ideig kiköltözöl, független attól hogy vissza akar-e jönni, akkor ki kell jelentkezned a nav-tól és a TB-től.

ha kiköltözöl és az a szándékod, hogy kint maradsz, akkor a lakcím nyílvántartásbol IS ki kell jelentkeznek

ha kimész, nem kell bejelentetten dolgozni kint és biztosítottnak se kell lenned kint, hogy itt kijelentkezz a nav-ból és tb-ből, sőt akkor is ki kéne jelentkezned belőlük

1. 2013. március 1-én módosult a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény. A módosítás nem tartalmaz új kötelezettséget.

A magyar állampolgárok külföldre távozásakor kötelező kijelentkezését 19 éve hatályos szabály tartalmazza. Március 1-je előtt azoknak, akik ideiglenesen, 3 hónapot meghaladóan költöztek külföldre, kötelezően be kellett jelenteniük a három hónapon túli ideiglenes külföldi tartózkodást, azoknak pedig, akik a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyták el az országot, a külföldi letelepedést. Ezek a szabályok közel 20 éve élnek.

2. Március 1-jén az változott, hogy megszűnt az ideiglenes külföldi tartózkodás bejelentési kötelezettsége.

Vagyis a rémhírekkel ellentétben nemhogy új kötelezettség keletkezett, hanem pont ellenkezőleg, egy eddig meglévőt töröltek el, s ezután már csak a végleges külföldi letelepedést kell bejelenteni. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a „…polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél” be kell jelentenie. A jogszabály nem határoz meg határidőt és időtartamot. A lényeg az állampolgár szándékán van, tehát az állampolgár döntése az, hogy külföldi letelepedés céljából hagyja el az országot, vagy sem. Ha a szándéka a letelepedésre irányul, akkor terheli bejelentési kötelezettség. Nincs a jogszabályban időbeli határ arra, hogy mikortól számít a távozás külföldi letelepedésnek. Ez az állampolgár belátására van bízva. A szándék számít, nem az időtartam.

3. Aki korábban bejelentette az ideiglenes külföldi tartózkodását, annak nem kell semmit tennie.

Csak akkor van dolga, ha most úgy dönt, hogy a végleges letelepedést is bejelenti.

4. A törvény nem tartalmaz szankciót.

Azonban következmény lehet, hogy például a kiskorú gyermek esetében ha nem jelentették be a távozást, akkor a gyermeket iskolaköteles kora elérésekor a gyámhivatal keresni fogja, hogy az iskoláztatási kötelezettséget teljesítették-e a szülők.

5.Ha valaki kiskorú gyermeke külföldi letelepedését szeretné bejelenteni, kell a magyarországi lakóhely szerinti gyámhivatal jóváhagyása.

Ez a gyermek érdekében történik, az a cél, hogy bizonyos legyen benne a magyar hatóság, hogy a gyermek fejlődése és iskoláztatása biztosítva lesz. Ez sem új kötelezettség, nagyon régóta így van.

6. A végleges külföldi letelepedéskor a személyi igazolványt és a lakcímkártyát le kell adni.

Ezt követően útlevéllel tudja magát az állampolgár igazolni, lakcímkártyát pedig újat fog kapni, amely azt tartalmazza, hogy “külföldön élő magyar állampolgár”, pontos lakcímet nem. A lakcímkártya kiállítására az állampolgár érdekében kerül sor, azért, hogy ha például Magyarországon ügyet intéz, akkor az útlevele mellett igazolni tudja, hogy külföldön él (például banki ügyintézésnél), valamint akkor is egyszerűbbé teszi a későbbi útlevél eljárást, ha esetleg akkor kérelmezi a magyar állampolgár az új útlevelét, amikor a régi már lejárt.

7. A magyar állampolgárokat, ha külföldre költöznek, háromféle bejelentési kötelezettség terheli:

lakcímnyilvántartás – ez abban az esetben, ha külföldi letelepedés szándékával hagyja el az országot (lásd előző pontok)

TB (társadalombiztosítás) szervek felé – minden esetben, ha 3 hónapon túli időtartamra történik a távozás és Magyarországon megszűnik a járulék fizetés (például már nem munkavállaló az állampolgár) – ilyenkor külföldön fizet társadalombiztosítást az állampolgár

NAV (adóhivatal) felé – minden esetben, ha 3 hónapon túli külföldi tartózkodás (munkavállalás, vállalkozás stb.) céljából elhagyja az állampolgár az országot

A bejelentési kötelezettségek közül az elsőt lehet a konzulátuson is, míg a másik kettőt csak a két hatóságnál intézni. A bejelentési kötelezettségekről a honlapunkon (www.mfa.gov.hu/emb/london) a „Munkavállalás és huzamos tartózkodás az Egyesült Királyságban” részen belül szerepel egy rövid összefoglaló, valamint a konzuli ügyek között a konzulátuson intézhető lakcím bejelentési eljárás leírása is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a TB és az adóhivatal felé a bejelentési kötelezettség szintén nem most keletkezett, hanem nagyon régóta élő, évtizedes szabály.

Ezek közül a társadalombiztosítási kötelezettség elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy az állampolgárt folyamatosan terheli a biztosítás fizetési kötelezettség (jelenleg kb. 6.600 Ft/hó), amelyet a hatóság legfeljebb öt évre visszamenőleg bármikor követelhet. A TB és NAV eljárások ügyében a konzulátusnak nincs hatásköre, így ennél, illetve a honlapunkon szereplőnél részletesebb tájékoztatást sem tudunk adni.

4: Na nem teljesen.....

Először is azt kell eldönteni, hogy valaki véglegesen vagy csak ideiglenesen költözik ki.

A végleges azt jelenti, hogy valaki kijelentkezik szépen az otthoni lakásból, a személyi igazolványát leadja, új lakcímkártyát kap amin "külföldi cím" szerepel. Az útlevele (és természetesen az állampolgársága) megmarad. Ilyenkor kijelentkezik a TB-ből is, fizetési kötelezettségei megszűnnek.

A másik eset, amikor csak ideiglenesen megy ki valaki. Ennek a bejelentési kötelezettségét törölték el tavaly március 1-től. Ebben az esetben mindegy, hogy valaki mennyi időre távozik, lehet az 3 hónap vagy akár évek is. Az illetőnek az otthoni bejelentett lakcíme megmarad, személyije és a lakcímkártyája dettó.

Akinek otthon bejelentett lakcíme van, annak fizetnie kell egészségügyi hozzájárulást. Ezt ugyebár megteszi helyettünk a munkáltató amikor épp otthon bejelentett állásunk van, egyes esetekben a munkaügyi központ, stb.... vagy fizeti magának az illető. Annak is kellene fizetnie, aki otthon az érettségi után otthon kolbászol, nem tanult tovább de állást még nem talált. Volt már itt olyan kérdező, akinek pár hónap után tartotta a markát a NAV.

A külföldre ideiglenesen távozottak esetében az a szabály, hogy két országban nem lehet valaki biztosított. Vagyis nem lehet azt csinálni, hogy fizeti otthon is a TB-t, meg kint is a munkáltatója.

Viszont kiköltözés előtt nincs olyan, hogy bejelentem, hogy megyek külföldre, csókolom, többet nem fizetek. Kérik a kinti biztosítási adatokat is.

Az én esetemben az volt, hogy mielőtt kiutaztam (ideiglenes tartózkodás), a NAV-nál bejelentettem a megfelelő nyomtatványon, és addig, amíg itt kint állást nem találtam, addig otthon bizony fizetni kellett havonta. Amint kint állást kaptam, a szabály szerint 15 napon belül be kellett jelenteni otthon (meghatalmazott útján) az itteni biztosítási számmal, utána jött a határozat, hogy elfogadták (mondjuk nekem még volt egy csavar benne és hiánypótlást kértek, szóval nem is elsőre ment) és nem kell fizetnem otthon a továbbiakban. Le kellett adnom (postán visszaküldtem) a kék EU-s kártyámat mivel már kaptam itt.