Rosszul sikerült első munkanap diákmunkán. Hogyan tovább?

Lenéztek?

Na ez a vicc az egészben. Úgy néznek le téged, hogy belőled még bármi lehet, de ők gyári munkások maradnak.

Szard le, nem kell magadra venned.

Egyrészt sok diák is fennhordja az orrát, és leszólja a dolgozókat, így ők is képesek úgy hozzáállni hogy na még egy köcsög diák. Na meg van aki tényleg szereti játszani a "nagyot" és osztani az észt, meg irigykedni hogy a másik többre viheti tőle.

Alapvetően le kell szarni, én is gyárban kaptam hideget, meleget, az egyik jött, beszólt hogy miért egyesével csinálom, a másik jött, az azért szólt hogy miért nem egyesével...Úgy vagyok, hogy direktbe nem kell feszíteni a húrokat, meg játszani az észt, én például azt is utálom mikor jön valaki a még nem létező diplomájával. Úgy kell nézni, hogy XY helyre dolgozni megyek, és azért végzem a munkám hogy fizessenek, és ott nem diplomásként vagyok, hanem pont ugyanolyan melósként.

Nekem az jött be, hogy próbáltam mindenkivel normálisan beszélni, eldumálni, ha kellett akkor kiálltam magamért, de alapvetően meg hagytam hogy megmutassák mit hogy kell. Meg hajtani kell rendesen, nem hangoztatni hogy "egyetemista" vagy, és akkor előbb utóbb találnak mást akit cseszegethetnek.

Na meg alapvetően én úgy fogtam fel, hogy lecsesznek...na és? Reggel bemegyek, délután hazamegyek, lehúzok így pár hetet, hónapot, és aztán úgyis lépek tovább, felesleges a munkahelyi gondokat, stressz hazavinni.

A mai világban meg amúgy is jobb, ha minél hamarabb edződik kicsit az ember lelkileg is.