Miért annyira gáz ha egy állás kapcsán az érdeklődő első kérdései között van hogy mennyi a pénz?

Mert a leendő munkaadódban meg kell (de ha nem is kell, legalább illik) bizz annyira, hogy feltetleezd, normális fizetést fognak pár nappal (esetleg perccel) később ajánlani. Mint, ahogy ok is megbíznak benned, hogy az oneletrajzod nagy része nem kamu. Ha bármi nem tetszik, nem kell aláírni, fel lehet mondani próbaidő alatt. Senki sem ajánl zsákbamacskát, de mégsem az az érdekes, hogy mennyit fizetnek, hanem hogy mit kell csinálni, milyen körülmények között és erre te mennyire vagy megfelelő. Ezek ismeretében a két fel alkupozíciója tisztázott és kezdődhet a bertargyalas..

Ha a pénz az elsődleges, akkor lehet menni prostituáltak... ha meg az nem tetszik akkor mégsem a pénz a legfontosabb, és te is tisztában vagy vele, hogy masrol szól egy állás megszerzése...

Mert nem a megfelelő hozzáállásról tanúskodik a kérdés. Azt jelzi, nincs elhivatottságod, hogy nem a szakmai előmeneteled és tapasztalatszerzés a célod, sőt a dolog szakmai oldala egyenesen kevésbé érdekes neked - csak kell valami munka, hogy álld a kiadásaidat.

Nyilván nem most jöttek le ők se a falvédőről, tudják, főleg bizonyos állások esetében, hogy ez a helyzet, de ezt nem illik kifejezni. Megbízhatatlanságot, csélcsapságot sugall. Muszáj valamennyi szakmai érdeklődést mutatni, aminek csak egy része a bérezés. Egy elbeszélgetés 10-15 perces, van, hogy ők hozzák fel a pénz témát (elég korán akár), de ha a végén megadják a lehetőséget, hogy kérdezz, akkor már rákérdezhetsz.

És azon a pár percen nem múlik semmi, amit előtte beszélgettél.

Ráadásul ha jó benyomást keltesz, előfordulhat, hogy még az utadba sodorja őket az élet és akkor jó lenne, ha jó benyomást őriznének rólad.

Dolgoztam olyan helyen, ahol interjúztattunk, és a saját szememmel láttam, hogy a rendkívüli történéseket, reakciókat felvezették az önéletrajzokra ("káromkodott", ellentmondásba keveredett magával") te se akarod, hogy a neved mellé odaírják, hogy "anyagias".

Mert nem néz ki jól.

Nekem is a pénz az Isten, én is csak pénzért dolgozok, de nem tehetem meg, hogy ezzel indítok, mert rosszul néz ki. Sokkal jobb, ha megjátszom a hivatástudatot, elhazudom amig épp hallanj akarnak, majd a végén úgyis a bér lesz a fő döntési faktor.

A helyzet az, hogy egy kádári országban élünk, ahol aki elismeri, hogy pénzért dolgozik és nem hivatásból, az rögtön ki van nézve. Lásd a fenti válaszokat. A nap végén mindenkinek a pénz az isten.

Azért amiért a barátnőd is először randira hívod és nem esküvőre.

Ha én behívnék valakit interjúra, akkor elsősorban a szakmai tudása és emberi hozzáállása érdekel, elvégre együtt fogunk dolgozni, lehet hogy évekig.