Mit tegyek ha olyan egyetemi szak érdekel, amivel kizárólag közszférában lehet elhelyezkedni és nettó 120 körül lehet keresni? Ennyit megkapnék betanított munkásként is egy gyárban.

Akkor jobban jársz az említett egyetemi szakkal a betanított munkánál.

Amúgy én is éreztem úgy hogy például a fősuliba túl sokat fektettem és kicsi volt az eredménye. Viszont nem gyárban alkalmazottként, hanem a szülői gazdaságban tevékenykedve mondhattam azt el hogy ide semmi végzettség nem kell, mégis maga a mennyország a meghitt családi otthonban megélni úgy hogy senki nem szól bele az életembe. Tehát nem mindegy az hogy a dipomát nem igénylő megélhetési források közül mi az amit csinál az ember, mert egy gyárban néhány munkakör meg maga a pokol.

Ahol még jól éreztem magam a diplomát nem igénylő munkák közül az meg nyugat, pontosabban Ausztria. Kellemesen csalódtam nyugatban mert azt vártam az ottani kapitalizmustól amit itthon. Aztán rájöttem hogy a hazai "kapitalizmus" köszönő viszonyban sincs a rendes kapitalizmussal.

Akkor elgondolkodsz, hogy megéri-e neked ez az üzlet. Elmész egyetemre, rálocsolsz egy rakat pénzt, eltelik pár év év ugyanannyit fogsz keresni, mint aki középiskola után elment a gyárba húzni az igát. Ez nem jó, nagyon nem. Látszólag nem is éri meg a dolog.

Ám vannak jó oldalai is a közalkalmazotti létnek. Nem tudom, milyen szakról van szó, de ha jól választasz, akkor lehet belőled klasszikus közszolga: hétfőtől csütörtökig szigorúan 8-tól 4-ig munka, az ebédszünet szent, pénteken meg már 2-kor otthon van mindenki. Hétvégén és éjszaka nincs meló, hosszú hétvégék vannak, karácsony és újév között vagy otthon héderelsz, vagy csak alibiből jársz be dolgozni, hogy ne fogyjon a szabadság. Egyébként meg fűtött, jobb esetben légkondis iroda, saját íróasztal, szép ruhában lehet járni dolgozni - így már nem is annyira rossz a 120 nettó a gyári melóhoz képest. Család mellett kincset ér az ilyen munkabeosztás, szemben mondjuk egy folyamatos munkarendben termelő gyárral.

Persze ha sikerül a diplomáddal a szociális ágazatban vagy az egészségügy legalján elhelyezkedned, aztán hordhatod biciklivel a ebédet Mariska néninek esőben-fagyban, mehetsz forgatni az ágyon Miska bácsit karácsonykor is, vagy épp ágytálat cserélgetsz és fájdalomcsillapítóval rohangálsz hajnal 3-kor, még csak 9 óra munka után, akkor már nagyon nem éri meg a dolog. A munkakörülményeid ugyanolyan rosszak, mint a gyárban, ugyanannyit is keresel, de legalább tanulhattál érte 5 évet. Semmi értelme.

Ezek alapján kell eldöntened, hogy megéri-e neked tanulnod. És ha eldöntötted, akkor leszel szíves vállalni a következményeit, mert alapítványi iskolás és nettó 120 ágazatis trollunk már van, nem kell több olyan, aki vég nélkül nyekereg, hogy milyen rossz neki a melóba'.

Teljesen igaza van a 3-asnak. Sokan mégis a versenyszférába tolonganak állásért elsősorban a bér matematikai értelemben magasabb mivolta miatt. De egy példát mondok, a saját szüleimet. Ők még a szocialista TSZ-ben dolgoztak kemény fizikai munkakörben évi 365 napot. A falu lakói kivétel nélkül el voltak ájulva attól hogy csak apám 6 ezer Ft-ot keres, miközben egy irodista vagy szerelő meg csak 2 500 Ft-ot. Mert csak a számokat látták az emberek. De a valóság az hogy mi kerestük a legnehezebben a pénzt, hiába volt sok. És mi történik napjainkban? Hát az hogy az emberek rohannak a versenyszférába kidolgozni a belüket mert szerintük előnyös nehezen, kínok közt és semmi szabadidővel keresni a pénzt.

Apám mondta valamikor: Aki időt nyer, az csatát nyer.

Vagyis ha olyan megélhetési forrásod lesz ami mellett lesz időd a saját életed építeni, családoddal lenni, jó vállalkozást kiagyalni, azzal többre mész mint ha egyik multinacionális óriásvállalatnál helyettesíted egyik 24 órában dolgozó robotot kibernetikus organizmusként.

Hàt döntsd el akkor mi a fontosabb.

Nekem a pènz,karrier,multi volt,ezèrt is lettem programozó.

Nálunk pèldàul aranyèlet van,karrierlehetősèg,fizuemelès.

Nèha van túlóra de a pènz kárpòtol.

Hiàba van szabadidőd,keresel 120e-t minősègi èleted nem lesz.

,,Bezzeg ha szocializmus lenne,akkor nem kéne fizetési problémákon stresszelni"

Megint a hülye kommunizmust èltetnèk egyesek.

Az az a baj,hogy a semmirekellő,buta emberek rendszere volt,kb. bementèl beb_szva akkor se b_sztak ki,plusz nehogy màr diplomàs mèrnökkènt ne keressünk sokkal többet mint aki sz_rik bele,mert nem azèrt tanultunk.

A szocializmus a lusta,tanulatlan embereknek pont jó volt,mert ha nem dolgoztak akkor is volt melójuk plusz hasonlóak voltak a bèrek,köszi nem.

Mondom nem ezèrt tanultam.