Szerintetek az mennyire elfogadható ha valaki csak 21 éves korában kezd el dolgozni?

Én is 21 voltam, mert tanultam. Egyetemen alatt olyan retek órarendem volt, hogy nem tudtam mellette melózni, hétvégére meg inkább a bejáratott embereket hívták. Egy nyár volt mikor kicsit tudtam dolgozni, amúgy meg kötelező szakmai gyak volt, ami egyenlő volt a semmivel.

21 nem sok. Én 25 vagyok, megcsúsztam az egyetemi tanulmányaimmal, úgyhogy most végeztem a sulival. Közben nem dolgoztam, mert jó kis ösztöndíjat kaptam + rengeteg órám volt amire én dilis lelkiismeretesen bejártam. Na most látom a hátrányát, senki nem akar alkalmazni, mivel nincs tapasztalatom, pedig egy viszonylag hiányszakmát tanultam ki. Úgyhogy komolyan azt tanácsolom mindenkinek, hogy vállaljatok gyakornoki munkát. Nem tesco árufeltöltést, hanem valami irodai munkát, vannak egyszerűbbek, 20 órások is, ha belefér az órarendetekbe, akkor kezdjetek neki még azalatt mikor tanultok, hogy valamit fel tudjatok mutatni a suli végeztével.

25 voltam, mikor végeztem a sulival, addig csak diákmunkáim voltak. Nem érzem, hogy bármiben hátrányom lenne, de azért ez erősen függ attól is, mit tanul az ember. Én btk-ra jártam, senki nem ment onnan több féléves/éves gyakornoki munkára. Aki olyan szakra jár, hogy a többség suli mellett is szakmába vágóan dolgozik, ott hátrány lehet. De a 21 egyáltalán nem sok.

Hát ha egyszer tanul akkor miért lenne gáz.

21 az még korán is van. Ha valaki későn kezdi az iskolát (óvodában visszatartják), aztán nyelvi előkészítő osztály miatt egy évvel tovább tart a gimi akkor 20-21 évesen még épp csak kezdi a felsőoktatást.

Szerintem nem probléma, főleg, ha nem ingyenél, hanem tanul, vagy például sokáig volt depressziós, szorongó. Szóval nem csak úgy lopja a napot, hanem nyomós indoka van rá. Iskolába jár és még mellette tanul is még otthon, vagy pedig valmai olyan lelki gátjai , blokkjai is lehetnek. PL "taposó" család; aki hisztizik, földbe szándékozik döngölni, mert hogy "Mé nem mész el dolgozni???!!!" Aztán pont ő , az ilyen ember az oka, aki mellette él, "szívja a vérét", és nem tudja mellette felépíteni önmagát az ember. És akkor amikor már majdnem összeszedné magát, jön megint valami "kedves " családtag, aki a földbe döngöli, hogy "Ő mekkora egy sz@r alak, hogy még mindig nem dolgozik!!!!" Pedig pont ő ezt generálja, nem tudna támogatóan, megértőbben hozzáállni úgy, hogy emberszámba veszi a másikat, hogy felfogja, hogy neki is vannak érzelmei, és ha folyton csak tapossa, azzal csak hátráltatni tudja, tehát pont az ellenkező hatást éri el, mint 'elvileg' szeretne; de tulajdonképpen még lehet, hogy pont jól is jön neki, hogy ott van a másik, akit taposhat, kedvére belerúghat, akin letöltheti a frusztrációit, és akit lábtörlőnek használhat , 'megtapossa' és 'beletörli a napi mocskát.' Tehát itt már akár esetleg felmerülhet a szándékosság is, hogy legyen kit földbe gyalulni, akinek fölébe lehet kerekedni, és ezzel támogathatja saját magát, hogy ő mennyivel jobb nála, mert az a másik car alak meg csak lustálkodik, csak henyél, csak heverészik, de ő bezzeg szorgalmas! De ha meg nem feltételezünk rosszindulatot mögötte,még akkoris borzasztó. És nem az a baj, hogy próbálja a másikat szemétnek, egy rakás f.snak beállítani, hanem , hogy azt hiszi, hogy a másik ember kíváncsi rá, az ő 'bölcs' gondolataira; és mindenképpen meg is osztja vele, hogy kitombolja magát. És tulajdonképpen erre használja a másikat, hogy letöltse, leadja rajta a napi feszkót. Ilyen mérgező családi légkör. És úgy nagyon nehéz összeszednie magát az embernek, és ha pl nem bukkan rá pl interneten azokra a videókra, amik ki tudnák húzni ebből, akkor beleragad ebbe a helyzetbe. És vagy ugyanott fog toporogni az illető, vagy pedig egyre és egyre lejjebb süljed. Segítséggel sem feltétlenül egyszerű kimászni ebből.