Mi a véleményetek a fizikus kutatói pályáról?

Ezt lehetetlen megmondani kérlek.

Az elmélet brutális. Ne a gimiből indulj ki...SEMMI köze nincs hozzá.

Itthon elméleti fizika a közalkalmazotti bértábla szerint megy, MSc után PhD 140 nettó, 180 nettó majd emelkedik. Éhbér kb. Muszáj mást mellette csinálnod..

Nézz magadba mennyire bírnád ezt, mert az elméleto fizika tényleg kevés embernek való.

Alkalmazott fizika,erre sok példát tudok de egyik terület lézerfizika, optika. Mikroszkóp, műszer, szenzorfejlesző cégeknél lehet elhelyezkedni... gépeket lehet tervezni, de itt már mérnök poziba.

Ez ugye karrier kérdés.

"Például a gravitációs hullámok teljesen ilyenek. A következő 100 évben nagyon valószínű hogy semmilyen gyakorlati haszna nem lesz"

Phű... ilyen melléfogást rég láttam.

Talán úgy akartad mondani, hogy az elmúlt 100 évben nem volt gyakorlati jelentősége?

A mostani GYAKORLATI felfedezések akkorát szóltak, mint egy ágyú.

És egy olyan távcsőre, ami MINDENEN átlát, mindig lesz újabb pénz.

És mire lesz jó az a mindenen átlátó távcső? Oké hogy a csillagászok a két kezüket össze fogják tenni egy ilyen távcsőért, mert mennyire jó lesz látni a 100 000 000 fényév távoli akármit... De hol a gyakorlati feéhasználás?

Hol lesz olcsóbb ettől egy mW áram előállítása? Hol lesz hatékonyabb az energiatárolás? Hol lesz hatékonyabb egy villanyégő? Talán új klinikai képalkotó eljárást lehet belőle csinálni? Vagy talán új kommunikációs csatornának lehetne használni?

Esetleg valami egyéb?

Hobbi szinten csillagászkodok, bámulatos, ámulatba ejtő, lehengerlő tudomány, de nem a gyakorlatiasságáról híres.

Az űrtechnológia hasznos persze, de az nem teljesen csillagászat.

De elmagyarázhatod akár azt is hogy hogyan építesz bizniszt arra hogy mostmár grav hullámokkal tudsz majd 100 000 000 fényévre lévő pulzárokat felfedezni...

én nem igazán látom ebben a piaci rést. Tipikus alapkutatási téma. Baromi érdekes, baromi nagy tudományos kihívás, de nincs mögötte társadalmi igény, és fizető tömeg se akit ez érdekelne.

Az embereket az egészségük megőrzése és helyreállítása érdekli, az hogy melegben legyenek, illetve hogy mindig legyen elég kaja. Azok a kutatások amik ezek bármelyikét előmozdítják lesznek valóban korszakalkotóak. Lásd: Mágnesesrezonancia-képalkotás, vagy röntgensugárzás.

Vagy atomenergia.

Vagy szupravezetők...

Azért pont LIGO-ban olyan szenzortechnológiát kellett fejleszteni, ami jóval megelőzi a korát.

Embertelenül elképzelhetetlenül apró változást kell érzékelni.

A szenzoros, elektronikai és szoftveres fejlesztéseket lehet is adagolni szépen civil felhasználásra. Átvitt értelemben pedig rengeteg más mérnöki területet inspirálhat.

Pont hogy azokban a hétköznapi műszerekben lesznek ezek hasznosak, amiket említettél.

Itt van a CERN, ugyan ez. Annak még közvetlen haszna is van a radiológiában, de a szükséges detektortechnológia és elektronika évekkel megelőzte a kereskedelmi szférát.

Igen, amolyan "járulékos" hasznok ezek.

Igazából értem mire utalsz, és ezáltal egyetértek, valóban van rövid távon is haszna ezeknek a kutatásoknak a szellemi kihívás és szűnni nem akaró kíváncsiságon kívül.

Csak annyit mondok, hogy közvetlenül a grav hullámokat pl nem fogják használni még egy jó darabig.

A grav hullámok felfedezéséhez viszont (ahogy te is írod) valóban ki kellett fejleszteni egy sor olyan technikát, és érzékenyíteni meglévőket, amik aztán jók lettek többek közt grav hullámok felfedezésére is.

Az már egy másik kérdést inspirálhatna, hogy vajon melyik a célravezetőbb:

A) célirányosan ráállítani minden gyakorlati kérdésre egy-egy csapatot, hogy megoldják.

B) kutatni alkalmazott témákban is, és mellette alapkutatásokból is várni hogy milyen mellékeredmények szivároghatnak át alkalmazott felhasználásba.

Tényleg nem tudom melyik a jobb. Annit látok, hogy valamiért a B megoldás működik a világban, szóval igenis van jogosultsága ezáltal minden alapkutatásnak. Csakhát ez ilyen vagy-vagy játék. Vagy lesz eredményük, vagy nem.

Hát igen, az alapkutatásnak pont az lenne a lényege, hogy teljesen független legyen a versenyszférától. Ne legyen benne haszonelvűség, mert ezek több évtizedes, évszázados, az emberiség kollektív tudását szélesítő kutatások.

Nincs is értelme ipartól várni a finanszírozást, maximum alapítványoktól és nemzetközi összefogásból. (Esetleg Elon Musk féle arcok beszállnak, szabadalmakért cserébe mondjuk)

Nehéz persze mindez, mert a választások jellemzően 4 évente vannak, kormányváltások stb (na nem itthon persze) és nehéz alapkutatásra pénzt allokálni. Pedig hosszútávon minden alkalmazott tudomány, alapkutatásból indult ki és arra épül jelenleg is.