Általában hogy szokás csendestársként részt venni egy kisvállalkozásban és/vagy egy tőzsdepiacon nem szereplő cégben ?

Úgy, hogy beletolod a tőkét (pénzt, ingatlant, gépparkot stb) és utána csendben maradsz. Vagyis nem szólsz bele a döntésekbe. Ezért hívják csendestársnak.

Akkor sehogy - de a befektetők célja nem az, hogy örökké csendes társ legyen. Feltokesit egy céget abban a reményben, hogy a cég így felviragzik és nő az értéke, majd később eladja a tulajdonrészét többért, mint amennyit befektetett.

Úgy, hogy tulajdonjog hiszen tulajdogot szerez a csendestárs. Vagyis a cég irataiban kell feltünetni, hogy a tulajdonosok hány százalékban birtokolják a céget.

A csendestárs egy köznyelvi elnevezés. Ugyanolyan módon kerül be a cégbe, mint bárki más, csak a napi ügymenettől távolmarad.

Csendestársnak nevezik szaknyelven a Betéti Társaságokban (Bt.) azokat a jogi személyeket, akik a pénzt adják, de általában nem vesznek részt a cég operatív irányításában. Ez a tulajdonosi forma amúgy a XIX. században volt jellemző (pl. egy könyvelőnek nem volt elég pénze saját irodára, ezért közös Bt.-t alapított egy csendestárssal). Manapság viszont sokkal több opció áll a rendelkezésedre a társulásra, úgyhogy a helyedben először konzultálnék egy ügyvéddel és egy könyvelővel, majd utána dönteném el, hogy csendestársként a legelőnyösebb-e beszállni az üzletbe, vagy más formában.

Év végén a csendes társak is részt vesznek a közgyűlésen. Ott születik döntés a nyereség sorsáról. Ott dől el, hogy lesz-e osztalék. Ha kisebbségi tulajdonos vagy, és a többiek arra szavaznak, hogy ne legyen osztalék, akkor sajnos nincs.