Szakma után egyből vállalkozni?

#2 vagyok.

Mondok egy nagyon egyszerű példát, és megérted, mire gondolok. Szeretnél kutyakozmetikus lenni. Elvégzed a sulit, és elmész valaki mellé dolgozni pár évig. Innentől kezdve te látni fogod, hogy az illető milyen samponokat használ, amiket nyilván hosszú évek alatt kísérletezett ki, hogy melyik jó neki, tudni fogod, hogy mit honnan kell beszerezni, nem neked kell kitapasztalnod, hogy melyik beszállító mennyire megbízhatatlan. Meglátod, hogy az árképzés pontosan mi alapján történik, hogy a különböző anyagköltségekkel és amortizációkkal is rentábilis legyél, plusz ki tudsz alakítani egy saját vevőkört, akiket tudsz tovább vinni, ha saját vállalkozást nyitnál. Megtapasztalod azokat a dolgokat, amikre azt lehet mondani, hogy "ezt mindenki így csinálja", de az iskolában egy szót se szóltak róla. Rendelkezni fogsz a vállalkozás első napjától egy olyan telefonkönyvvel, amiben rengeteg olyan személy benne lesz, aki közvetlenül vagy közvetve de kapcsolódnak fog a munkádhoz... Stb.

Nyilván ezek nem olyan pluszok, amiket idővel ne szerezne meg az ember saját magától is, de sokkal több időbe, belefektetett energiába kerül.

És felre ne értsd, nem magamtól találom ki ezeket. Egy vidéki szakképzési centrumnál dolgoztam évekig tanárként. Hiába van itt is pl. burkoló hiány, a legtöbb frissen végzett burkolónk nem talál vállalkozóként egyből munkát. Egyrészt ezekre, és hasonló kérdésekre nincs válaszuk, másrészt a legtöbb ember azt mondja, hogy inkább vár 2-3 hónapot, de akkor egy tapasztalt ember jöjjön hozzá, mint egy olyan, aki most esett ki az iskolapadból.

#7

Hogy mekkora a hiány... Nekünk folyamatosan mutogattak különböző becsléseket és statisztikákat erre vonatkozóan, de egyrészt abban is éreztem némi csúsztatást, másrészt az aktuális adatok nincsenek meg. De ha valamennyi építőipari szakmát ide vesszük, bőven tízezres nagyságrendű hiányról beszélünk országosan.

Igen, várnak. Nyilván nem mindenki, de a többség igen. A pszichológiája nagyon egyszerű. Az emberek bizalmatlanok, mert nem tudják, hogy kit/mit választanak. Példa: A legtöbb ember nem úgy választ fogorvost, fodrászt, autószerelőt, a gyereknek autós oktatót stb., hogy felnéz a netre, és elmegy valahova, ami közel van. Nem. Körbekérdezi az ismerőseit, hogy ki ismer ilyen embert. Az, hogy mondjuk egy burkolónak az oldala tele van referencia munkák képeivel, nem érdekel. De az, ha megkérdezem a kollégám, szomszédom, akárkit, hogy tud-e valakit, és azt mondja, hogy igen, őt és őt, az már igen. Így csökkentem a kockázatot, és tudom, hogy jó embert választok, mert XY is őt választotta, és mondta, hogy jó szakember.

Létezik az angol mondás, miszerint "rich get richer". Ez igaz a munkáid számára. Ha egyszer beindul a gép, és sok munkád lesz, sokkal könnyebben találnak meg az 1000. után az 1001. feladattal, mint az 1. után a másodikkal.

Hogy meddig tart ez a láz, meddig éri meg ilyen szakmát tanulni... Szerintem sokáig. Egyrészt ezek a munkák nehezen robotizálhatóak, valahol mindig szükség lesz az emberre a feladat elvégzésében. Másrészt az építőipari szakmáknak bőven van annyi árnyoldala, ami miatt sokan nem mennek oda. Ugyanakkor a politika jelenleg kedvez ezeknek a szakembereknek, lásd CSOK, otthonfelújítási támogatás, stb. Nem gondolnám, hogy egy esetleges hatalomváltás után ezek az emberek ne találnának munkát (pláne, ha nyitottak arra, hogy külföldre menjenek), de érezhetően vissza fog esni a kereslet, ha az új hatalom nem lát ezekben a programokban akkora fantáziát.