Zrt. eseténben ha a részvényesek száma 1 db 100%-os részesedéssel akkor van úgymond "tulajdonosa" a cégnek?
válasza: válasza:Csak "úgymond".
Egy részvényes a részvényesek közgyűlésén szólhat bele a vállalat működésébe. Pl. a közgyűlés választhat vezetőséget. De ha nem saját választja meg, akkor a részvénytársaságot nem ő irányítja.
Ezzel ellentétben egy tulajdonos rendelkezhet a tulajdonáról.
Akkor a részvénytársaság "része" és az "irányítás" külön van?
Ha igen akkor milyen mértékig?
2
És a szólhat bele a közgyűlésen az mit jelent?
- Dönt vagy tanácsol?
- Vállalat működésébe pl választhat vezetőséget mármint Rt. vezetőséget vagy a részvényt kibocsátó vég vezetőségét (tulajdonos)?
válasza:"És a szólhat bele a közgyűlésen az mit jelent?"
Mint jelentős tulajdonos kérheti a közgyűlés összehívását. Javasolhat napirendet. Operatív vezetőséget (igazgatóságot, elnökséget) választhat. Közgyűlési határozatban utasítást adhat, de nyilván nem napi ügyekben, hanem a nagyobbakban. Dönthet az osztalékról, sajátrészvenyvásárlásról, kibocsájtásról.
válasza:"Akkor a részvénytársaság "része" és az "irányítás" külön van?"
A részvénytársaság egy vállalat. Amit az igazgatóság irányít. A tulajdonosokat pedig a részvények kapcsolják a vállalathoz.
válasza:Ha jól tudom, a részvénytársaságban attol, hogy részvényes vagy az még nem jelenti, hogy a tulajdonos is vagy.
Abban az esetben, ahogy te is írtad kérdező, hogy a részvényes 100%-os részesedésben van , ebben az esetben mondhatjuk, hogy tudlajdonos.
A részvényes, vagy részvényesek válásztják meg az igazgatói tanácsot, amely jogilag a vállalat irányitásával foglalkozik és alárendelt a részvényesek elvárásainak.
A részvényesek is lehetnek igazgatói tanácsosok.
Az igazgatói tanácsnak van egy elnöke akit maga a tanács választ a közgyülés keretén belül, ez lehet akár a többségi részvényes vagy akárki a tanácsból aki a legtöbb szavazatot kapja.
A tanács dönthet mindenről ami a véllalattal kapcsolatos, akár kirughatja a többségi részvényest mint alkalmazottat, de soha nem tud dönteni a részvényes részesedéséről.
A részvényes akkor is részesedik a pofitbol ha nem alkalmazottja a cégnek.
Ha nem szeretnéd, hogy előbb utobb kiturjanak az saját céged igazgatói tanácsábol akkor bele kell nyúlni az alapitói okiratba és korlátozni kell az igazgatói tanács jogkörét és hatalmát.
Egy jó jogász vagy ügyvéd segít ebben.
válasza:Vagy nem értem, amit írtok, vagy nagyon vad dolgokat írtok. De kikerestem, mit ír a wiki erről
Mit értesz azon, hogy 100%-os részesedés? A döntéshozatalban az vehet részt, akinek elég sok részvénye van. Őket nem választják, hanem akinek a legtöbb részvénye van, az szólhat bele. Nem tudom, ti nem néztek Dallas-t? Igen, olyan vicces helyzet előfordulhat, hogy az egyik igazgatósági tag eladja a részvényeit, a másik pedig felvásárolja és ezzel kitúrja a tanácsból.
Sok az ellentmondas ahogy 8 is irja, egyik ezt, masik azt. Nem akarmilyen vallalat lehet pl. Reszvenytarsasag. 2006 ota is voltak valtoztatasok, leanyvallalat lehet, allami vallalat.
Sima vallalat nem.
A reszvenytarsasag egy gazdasagi tarsasag. Nem vallalat.
A reszvenytarsasagnak valoban vannak tagjai/tagja, de nincs teljes hatalma ha jol tudom a tarsasag felett. Reszt vehet tanacsban, szavazhat meg ilyenek.
De limitalt a tudasom, de azert tudok valamennyit, es amit irt a 6 az elegge hibas keverve helyes allitasokkal.
Ezert tettem fel a kerdest.
De ez nehez tema, nem varom el az egyetemes valaszt mint peldaul az uborka meg tud-e romlani 2 ev alatt.
A gazdasagban sok embernek fogalma sincs a fogalmakrol, de hasznaljak oket. Szamvitel ugyanez. Ismerosoktol tudom akik ilyen szektorokban (bank, szamvitel ugyintezo) dolgozak.
válasza:Tisztázzuk a dolgokat:
részvényes = tulajdonos, itt gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Ahány százalékát a részvényeknek birtokolja valaki, annyi százalékban tulajdonos. (A részvény definíciója szerint tulajdonjogot megtestesítő értékpapír)
A részvénytársaságnál nincs személyes közreműködés (KFT-nél lehet, BT-nél meg a beltag esetében kötelező is), vagyis alapesetben a tulajdonos(ok) nem tagja(i) a menedzsmentnek. A tulajdonos(ok)nak a közgyűlésen keresztül van beleszólása a cég életébe, pl. megválasztani a vezérigazgatót, vagy a többszemélyes igazgatóságot, elfogadni az éves beszámolót, dönteni osztalék ügyében stb.
Persze előfordulhat, hogy a tulajdonos egyben vezérigazgató is (vagy igazgatósági tag, vagy bármilyen egyéb vezető vagy csak sima alkalmazott), de az akkor külön jogviszonnyal történik, nem tagsági (társas vállalkozói) jogviszony alapján, mint pl. egy KFT-nél.
Ezért a részvénytársaság ugyan gazdasági társaság, de nem minősül társas vállalkozásnak (mint pl. egy KFT vagy BT).
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!