Rám szóltak az étteremben hogy legyek szíves ne ott szoptatni a babámat. Mit lehet tenni ilyenkor?

Nem hiszem, hogy volna, aki tényleg ezt hiszi.

Vicces, hogy a Homár volt az első hozzászólás, és én meg a Homárról találtam ide, pedig itt járok minden nap.

Az is vicces, hogy ennek az új behajtani tilosnak köszönhetően én vagyok az első, aki máodszor ír 100. hozzászólát ugyanahhoz a kérdéshez.

Utolsó válaszoló, ezt te sem gondolod komolyan. Mindenkinek a másikra kell tekintettel lennie? Igaz, valóban van ilyen szituáció, de mennyivel gyakoribb, amikor nézetkülönbség miatt alakul ki a konfliktus! És ott sem azért nem enged egyik sem, mert önző, hanem mert ő máshogy látja.

A társadalmi túlélésnek pont az a lényege, hogy önzőnek kell lenned az esetek nagy részében, különben eltapos a többség:)

Nem arról van szó, hogy nincs igazad, de az általad vázolt társadalom és emberkép nem is kicsit utópisztikus. Manapság olyan társadalomban élünk, hogy ha te nem harcolod ki magadnak azt, amit jogosnak érzel, akkor eltaposnak.

Könyörgöm, aki nem ért egyet a nyilvános szoptatással, az vegye már észre, hogy itt egy baba ösztönös igényéről van szó, szemben a felnőttek kényelmével és ízlésével!!! (Mivel a kérdésben is egy 5 hónapos, tehát még kizárólag szopó baba volt, ezért most tekintsünk el a kisgyerekek nyilvános szoptatásától, az részben más kérdés.)

A babának a szopás olyan, mint nekünk az evés, illetve még jóval több is annál. Alapvető fizikális és lelki szükséglet, olyan, aminek a késleltetése még felnőtt korban sem mindig könnyű, nem hogy egy apróságnak! Hogyan gondolhatják egyesek normálisnak, hogy majd inkább egy kisbaba várja ki a "sorát", mert a többi felnőttnek nem véndégcsalogató látvány egy (diszkréten!!!) szoptató anya?! Tán forduljanak el vagy ne vegyenek róla tudomást, az talán kicsit könnyebb, mint megnyugtatni egy éhségtől síró babát vagy "elmagyarázni" neki, hogy itt most neki csönd a neve! Atyaég.

Bocsánat a kirohanásért, de hihetetlen, hogy van, aki még mindig nem látja a fától az erdőt. Ezt a két dolgot nem is lehetne egy lapon említeni, nemhogy még azon felháborodni, hogy valakinek eszébe jut megetetni a magatehetetlen gyerekét, amikor az éhes, akkor is, ha másoknak az nincs az ínyére!

Hát igen, kinek mi az egoizmus... :(((