Volt már olyan, hogy valaki bántotta az állatodat, és ha igen, mit csináltál vele?

Én egy kedves új szomszédomnak szereztem néhány "kellemes" évet, mert "véletlenül" fagyállóval megmérgezte a környék néhány cicáját, közöttük az én egyik cicámat is (a cica túlélte, azóta csak benti macsek). A szomszéd mindig háklis volt a füvére. Gyepszőnyegként vette, nyírta, még a családja sem mehetett rá és a környék macskáit azért gyűlölte, mert szerinte direkt mindegyik az ő gyepére járt piszkítani...

Csúnya dolog, de én vettem illetve gyűjtöttem magokat, jöhetett bármi ami gaz, nehezen irtható és apró a magja. Néhány este alatt teleszórtuk 2 szomszéddal (szintén érintett cicagazdik) a füvét vele. Észre se vette. :) Utána évekig szidta a gyomokat, hogy tönkre teszik a füvét. Mi szomszédok meg mélyen hallgattunk... Azóta már beilleszkedett a helyi közösségbe, neki is lettek macskái, tehát fejlődőképesnek bizonyult. :)

A patkányos-gyerekes válaszolóról is eszembe jutott egy történet, amikor nyáron a Balatonon voltunk a párommal és anyukámmal, nagyobb strand, elvonultunk a tömegből kacsa és hattyú nézőbe. Erre jött anyuka-apuka az agresszív kölykével (ovis vagy általános iskola elején járhatott..), aki egyszer csak megjegyezte hogy a hattyúnak milyen szép hosszú nyaka van jól el lehetne vágni... Azt hittem rosszul hallok... És ez halál komolyan jegyezte meg, nem viccből... Szülei reakciója meg egy nagy nulla. Nem akartam elrontani a napot azzal hogy nekirontok, de vízbe tudtam volna fojtani az biztos... Még a seggén a tojáshéj de már egy agresszív kisp*cs! Nekem ennyi idősen fájt a szívem ha találtam egy fészekből kiesett madárfiókát és a hattyúkat is csak tisztes távból csodáltam... Nemhogy a megölésükről morfondírozzak!

Láttam ennek a felnőtt változatát is, egy füvön pihenő kacsát kajával odaédesgetett magához, aztán amikor a kacsa elég közel ért hirtelen elkapta, és addig szorította amíg a ringyó nője elég képet csinált róla facebookra vagy twitterre és társaira... Szegény kacsa meg ott vergődött...

Nagyon szomorú hogy az emberek ennyire önzőek és ennyire semmibe veszik a természetet és azt hogy létezik rajtuk kívül más élőlény is, akin nem uralkodni kell hanem együtt élni vele!

Van egy mentett labradorom. Hihetetlen béketűrő állat, imád mindenkit, tök csöndben van, a fiam nyúzza állandóan, a szájába nyúl, hátára ül. Soha senkire nem morgott rá, mióta elhoztuk őt egy telepről.

Ha beszólnak neki, az nem érdekel - sok az idióta, a kutya iskolát "végzett", én felszedem utána a sz@rt, orvoshoz meg kozmetikushoz többet jár, mint a család, innentől úgyis alaptalan minden vád. Ha viszont meglátnám, hogy valami kis gané fizikailag bántani akarja, valószínűleg full hidegvérrel és erőltetett pszichopata arckifejezéssel közölném, hogy az a kutya, ha nem lenne ilyen barátságos, könnyűszerrel eltehetne láb alól. Ha ő kerül felül, márpedig csak az emberszeretetén múlik, hogy hagyja magát, egy jól irányzott harapással simán ezerszer nagyobb fájdalmat okozhat neked, mint te neki. Aztán jövök én, és vissza fogod sírni a kutyám fogait a testedben.