Miket tudtok a westiről?

A fajta eredete

A westie a 19. században alakult ki, a legnépszerűbb nézet szerint a cairn terrier almokból kiválogatott fehér kölykök egymással pároztatásával. Az első west highland terrier-vonalakat a skóciai Poltallochból származó Malcolm-családhoz kötik, egészen pontosan Edward Malcolm ezredeshez, őt tartják a fajta kitenyésztőjének. Malcolm a kutyust azért tenyésztette fehér bundával, hogy a skót felföld sziklái között jól látszódjon vadászat közben, és messziről is jól megkülönböztethető legyen a rókától. (Innen ered a west highland white terrier elnevezés.

150 évvel ezelõtt járunk, Anglia nyugat-felföldi részén. Az úri társaság már órák óta vadászik. A vadászaton résztvevõ mintegy 12 cairn terrier lassan lõtávolba hajtotta a kiszemelt rókát. Az élen, mint mindig, Malcolm ezredes rõtszínû cairn terriere haladt. A dimbes-dombos, bokrokkal tarkított részen végre feltûnik üldözõ és üldözött, mikor lövések dördülnek. A rõtszínû állat felbukik, a társaság üdvrivalgásban tör ki. Éljenzések közepette lovagolnak a lelõtt állat felé. Malcolm ezredest valamiféle nyugtalanság tölti el. Megpillantja a rõtszínû állatot, és akkor döbbenten fedezi fel a rõtszínû kedvenc cairn terrierjének mozdulatlan testét.

A társaságból valaki véletlenül a hasonló színû kutyát találta el a róka helyett. A hatalmas termetû ezredes, katona emberhez méltatlan fájdalmas hangokkal borul mozdulatlan kutyája fölé. Ölben viszi hazáig, hogy kertjében méltó nyughelyt találjon neki. Az ezredesnek már az apja is foglalkozott a cairn terrierek tenyésztésével, így a kutyák életük mindennapjaivá váltak. A fájdalmas eset után Malcolm ezredes elhatározta, hogy kitenyészt egy új fajtát, ami magán hordozza a cairn terrierek remek tulajdonságait, de a Nyugat-feföld szürkés, bokros vidékébõl egyértelmûen kiemelkedik, és a rókától messzirõl is jól megkülönböztethetõ, tehát fehér lesz. A dolog nem volt nagyon egyszerû, de az alapötlet onnan származott, hogy a megszületett cairn almokban idõnként feltûnt egy-egy egészen világos, majdnem albínó kiskutya, melyeket a tenyésztõk szisztematikusan elpusztítottak, mint hibás egyedet. Az ezredes más cairn terrier tenyészetekbõl is elkezdte módszeresen összegyûjteni az ún. "hibás" egyedeket, és ezek képezték a létrehozandó új fajta alapját. Ezen egyedek párosításából hozta létre az új fajtát a WEST HIGHLAND WHITE (nyugat-felföldi fehér) TERRIERT. Ez tehát a legenda, amelyet szívesen adnak szájról-szájra a westie kedvelõk, de az igazság az, hogy a fajta pontos eredetérõl nincs tudomásunk. A westie nem csupán a cairn terrier fehér változata, hanem egy önálló jelenség. 1900. tájékán jelent meg elõször kiállításokon, ekkora a fajta már tulajdonképpen stabilizálódott, bár állítólag 1910-ig fedeztethetõ volt egymással a cairn és a westie. Ebben lehet némi igazság, hiszen egy-egy fekete folt még napjainkban is feltûnik, valamint a nemkívánatos búzaszínû hátszõr is megjelent több tenyészet kutyáiban. Egyes vélemények szerint a megfelelõ pigment elérésében, kialakításában a skót terrier is aktívan részt vett. Ezek azonban csak mind feltételezések. Ugyanakkor a Malcolm család érdemeit semmi nem kisebbíti a fajta kialakításában és tovább fejlesztésében. A második világháború a fajtát csaknem kihalásra ítélte, de szerencsére másképp alakult. Az 1970-es évek végétõl elindult fantasztikus hódító útjára, és napjainkban sok százezer ember kedvence, a kiállítások egyértelmû sztárja a WEST HIGHLAND WHITE TERRIER.)

A westie az Egyesült Királyságban ma is az egyik legnépszerűbb kutyafajta, 2005-ben és 2006-ban is a 8. helyen állt. Amerikában nem terjedt ennyire el, ott az első 30-ban sincs benne. Magyarországra 1968-ban érkezett meg az első westie Angliából, a neve Prince of Snow volt.

Természete

A westie alapvetően játékos, vidám természetű kutya, elegendő odafigyeléssel nem sok gond szokott vele lenni. Néhány dologgal azonban tisztában kell lennünk, ha ilyen kutyát szeretnénk tartani.

A westie önbizalma fordítottan arányos méretével, így más kutyákkal szemben gyakran harciasan viselkedik. Terrier-mivoltához méltóan imád ásni, amit időnként a virágágyások sínylenek meg, átlagon felüli ébersége folytán pedig gyakran ugat, ami zavarhatja a szomszédokat. Ezért fontos megfelelő nevelésben részesíteni már kölyökkorától fogva. Gyorsan tanul, de később már nehéz leszoktatni rossz szokásairól.

Mozgékony és türelmes, ezért szeret gyerekekkel játszani. Imád labdázni és futkározni. Mindig le kell foglalni, mert ha magának keres elfoglaltságot, annak könnyen valami rosszaság lehet a vége.

Testfelépítése

A westie zömök és erőteljes testalkatú kutya. Mély mellkas, szép ívű bordák, egyenes hát és erős hátulsó végtagok jellemzik. Felemelve, egyenesen tartott farka viszonylag rövid: 12,5-15 cm-es. Lapockái hátrafelé emelkednek, lapockacsontjai szélesek és szorosan a mellkashoz simulnak. Vállizülete elöl helyezkedik el. Izmos lábai rövidek és egyenesek. Mancsai kerekek, vastag talppárnával és rövid, durva szőrrel borítottak. A mellső mancsok nagyobbak a hátsóknál.

Bozontos fejét egyenesen vagy kissé ferdén, de sosem előrenyújtott pozícióban tartja. Koponyája enyhén domború. Kicsiny, hegyes füleit rövid és bársonyos szőr fedi, amit nem kell vágni. Sötét szemei kissé mélyen ülők, tekintete értelmes. Orrtükre fekete és viszonylag nagy méretű. Méretéhez képest nagyok a fogai, harapása erős és ollószerű.

Marmagassága: körülbelül 28 cm.

Súlya: körülbelül 7,5 kg.

Szőrzete: Kétrétegű. A durva fedőszőr, kb. 5 cm hosszúságú durva tapintású, mindenféle göndörödéstől mentes. Az aljszőr, amely prémhez hasonlít, rövid, puha és sűrű.

Színe: Csak fehér lehet. A szemeknek a lehető legsötétebbnek kell lenniük, az orr mindig fekete. Karmai és a talppárnái ideális esetben feketék.

Várható élettartama: 12-13 év.

Fürdetés

A West Highland white terriert nem szükséges nagyon gyakran fürdetni, mert bundájának külső rétege drótszerű, nem zsíros, és nem szívja magába a szagokat. Elég havonta egyszer megfürdetni. Ilyenkor enyhe, érzékeny bőrre való kutyasampont használjunk. A magas fehérjetartalmú samponok a legjobbak. Ez azért fontos, mert sok westie hajlamos a bőrszárazságra és néhány allergia-fajtára. Szemét melegvizes ruhával tisztíthatjuk.

Fésülés

Hetente háromszor fésüljük meg egy egyenes sörtéjű kefével. Szőrének puha alsó részéhez használjunk sörtekefét és fémből készült fésűt. Erre azért van szükség, mert a bunda alsó része könnyen összekuszálódik, és ha nem fésüljük ki rendszeresen, a csomók kigubancolása nagyon fájdalmas lehet. Ráadásul ilyenkor egyúttal a toklászoktól és egyéb szőrbe ragadt dolgoktól is megszabadítjuk a kutyust.

Trimmelés

A westie szőre folyamatosan érik, azonban nem tud vedleni, ezért nagyon fontos, hogy az elhalt szőrszálakat húzzuk ki, ezt nevezik trimmelésnek. Ha szakember végzi, ez nem jár fájdalommal, mivel elhalt szőrről van szó, de ne próbálkozzunk ezzel házilag, mert a helyes tépési technika és az elhalt szőrök felismerése komoly gyakorlatot igényel. Általában 2-3 havonta kell trimmeltetni vinni a kutyát a kozmetikushoz. A trimmelt westie-nek nem hullik a szőre.A trimmelést csak akkor helyettesítheti a géppel vagy ritkítóollóval történő nyírás, ha a trimmelés nem megoldható.

Nyírás

Bár a versenykutyákat tilos nyírni, a nem megfelelő minőségű szőrnél a trimmelés nem lehetséges, így ilyenkor a nyírás a megoldás. Érdemes kutyakozmetikushoz fordulni, aki el tudja dönteni, mire van szükség. A westie bundáját 4-6 havonta nyírassuk, és ne hagyjuk, hogy szőre 5 cm-nél hosszabbra nőjön. A szakember profi módon eltávolítja a szőrszálakat a fül környékéről és a pofijáról is, valamint a kutyus karmait is szakszerűen levágja.

A westie betegségei

A westie nem beteges fajta, de kisebb-nagyobb egészségügyi problémák ennél a fajtánál is előfordulnak.

White shaker dog syndrome (WSDS):

A főként kistestű, fehér szőrű kutyáknál megfigyelt rázkódó kutya-szindróma (WSDS, tudományos nevén Idiopathic Cerebellitis) sajnos nem gyógyítható, de vannak gyógymódok, amelyekkel lehetséges a tüneti kezelés. Általában nem halálos, de alaposan legyengítheti a kutya szervezetét. A betegség által leginkább veszélyeztetett fajták a westie, a máltai selyemkutya, az uszkár és a bichon.

A WSDS általában egy és két éves kor között jelentkezik, a betegségben szenvedő kutya egész testében remeg, beleértve a fejet és a szemgolyókat is. Érintheti mind a hím, mind a nőstény kutyákat. A remegés lehet enyhe és nagyon súlyos is, utóbbi főleg stressz esetén. Egyéb tünetek lehetnek: idegrendszeri problémák, mint például fejbillegtetés (bólogatás), gyenge végtagok, néha rohamok. A betegség oka nem ismert. Mivel a betegség főleg a fehér szőrű kutyákat érinti, az orvosok kezdetben arra gyanakodtak, hogy a melanint (a szervezet festékanyaga) termelő tirozin nevű aminosav hiánya okozza. Azonban miután a betegség yorkshire terriereknél és törpe pincseknél is jelentkezett, úgy tűnik, hogy az elmélet nem helytálló. Az azonban biztos, hogy ez egy idegrendszeri probléma, melyet a központi idegrendszer gyulladása okoz, és a kisagy egy olyan területére hat, amely remegést idéz elő.

Az állatorvos általában elvégez néhány tesztet, mielőtt a betegséget diagnosztizálná a kutyánál. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy esetleg okozhat-e remegést valami más, például nem nyelt-e le mérget, más vegyi anyagot vagy valamilyen növényt. Az is előfordulhat, hogy veleszületett betegsége van, amely myelin rendellenességgel jár együtt (a myelin az idegeket védő szigetelés, amely elengedhetetlen az idegrendszer működéséhez). Két másik diagnózis is lehetséges: bakteriális vagy vírusos agyvelőgyulladás, vagy valamilyen gyógyszeres kezelés mellékhatása.

A tüneti kezelés cortico-szteroidokkal vagy diazepammal történik. A cortico-szteroidokból kezdetben rendszerint magasabb dózist kapnak, majd a kezelés előrehaladtával ezt csökkentik. A cortico szteroid hatására sok esetben teljesen megszűnnek a tünetek. Súlyosabb esetekben ezt a kezelést diazepammal kombinálják. Ha a remegés nagyon erősnek bizonyul, a kutyának egész hátralevő életében gyógyszeres kezelésre lehet szüksége.

Cukorbetegség:

A westie sajnos hajlamos az öröklött cukorbetegségre. A tünetek általában hat hónapos kortól jelentkeznek. Később is kialakulhat a betegség, súlygyarapodás hatására. A cukorbeteg kutya immunrendszere nem tudja feldolgozni a cukrot és a szénhidrátokat. A betegség tünetei többek között: súlyveszteség, szomjúság, gyakori vizelési inger. Az állatorvos ilyenkor étrendváltoztatást és gyógyszeres kezelést ír elő.

Allergia:

Néhány étel allergiát válthat ki a kutyusból. Az állatorvos tudja meghatározni, hogy melyek lehetnek ezek az élelmiszerek. Az allergia jelei: folyamatos tüsszögés, vakarózás.

Lymphoma:

A lymphoma általában rosszindulatú daganat formájában jelentkezik a kutya szervezetében. Gyakran a nyirokcsomókban alakul ki, de daganatok más szövetekben is előfordulhatnak. Ha a nyirokcsomókbat támadja meg a betegség, annak külső jelei is vannak, mivel a csomók megduzzadnak. Ha azonban a rák a kutya belső szerveit támadja meg, nincsenek látható jelek.

Néhány kutya nem észlel tüneteket, másoknál hányás, étvágytalanság, szomjúság, rossz közérzet vagy súlyveszteség lép fel. A tünetek alapján a kutyatartók nem feltétlenül kezdenek lymphomára gyanakodni, mert ezek általános tünetek, amelyek más betegségekkel is együtt járnak. Ilyen esetben sokan nem is viszik állatorvoshoz kutyájukat.

A betegség pontos oka nem ismert. Néhányan úgy vélik, hogy növényvédőszerek vagy otthoni tisztítószerek okozhatják a betegséget, bár ez orvosilag nem bizonyított. Egyes kutyafajták genetikailag hajlamosak a betegségre. A lymphoma főként a nagyobb testű kutyafajtákat támadja meg (pl. golden retriever, németjuhász), de kistestű fajtáknál is megjelenhet, mint például a westie vagy a skót terrier. Az idősebb kutyákat jobban veszélyezteti a betegség, de mindkét nemet egyformán sújtja.

Megfelelő kezeléssel hosszabb ideig is meg lehet állítani a rák terjedését, enélkül viszont sajnos pár héten belül elpusztul a kutyus.

Craniomandibuláris oszteopátia (CMO):

A CMO egy csontrendszeri betegség, amely a kölyökkutyákat érinti. A betegséget a koponyacsontok – beleértve az alsó állkapcsot – túlzott növekedése okozza (másik ismert neve: oroszlán-állkapocs). A betegség endkívüli fájdalommal jár. Sajnos nem gyógyítható, de az állatorvosok tudják kezelni.

Leggyakrabban a terrierek körében fordul elő, főleg a westie, a skót terrier, a cairn, a boston terrier és a bullterrier szenved ebben a betegségben. Kutatók megállapították, a westie esetében a CMO kialakulásának genetikai oka van.

Az első tünetek általában 3 és 8 hónapos kor között jelennek meg. A kutya állkapcsa megduzzad, nehezen tud enni. Láthatóan fáj neki, amikor ki kell nyitnia a száját. Végül lehet, hogy egyáltalán nem lesz képes kinyitni. További jelek lehetnek, hogy a kutya nyáladzik, és ingadozó láza van. Súlyos esetben nyirokcsomó-duzzanat is kialakulhat, és a rágóizmok elsorvadhatnak.

A kóros csontnövekedést semmilyen kezeléssel nem tudják leállítani, de általában a kutya 1 éves korára magától megszűnik a folyamat. Néhány feleslegesen megnőtt csont kisebbre zsugorodhat. A kezelés ideje alatt a kutya fájdalomcsillapítót és gyulladáscsökkentő gyógyszert kap, és gondoskodni kell róla, hogy elegendő táplálékot vegyen magához. Miután a csont növekedése megáll, sebészeti beavatkozás útján lehet segíteni azon a kutyuson, aki elváltozott csontszerkezete miatt továbbra is nehezen tud táplálkozni.

Wesztit szeretnék! .....de miért?

Amikor valaki elõször találkozik a wesztivel, csak áll, és nem érti mi történt vele. Egy csodálatos fekete, élénk szempár tekint rá a gyönyörû fehér gömbölyû fejbõl. Irántunk határozott érdeklõdést mutat, villámhárítóként álló farka mozdulatlanul mered az ég felé. Kedves megnyilvánulásunkra hasonló kedvességgel válaszol, élénk farkcsóválással, az esetek nagy többségében két lábra emelkedve boldog kommunikációba kezd velünk. Ennek hatására ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy buksi fejébe beletúrjunk. Ahogy ott állunk teljesen lenyûgözve, rögtön elhatározzuk, nekünk ilyen kutya kell. Amennyiben kellõképpen körültekintõen vásárolunk, nem is fogunk csalódni. Lesz egy kiegyensúlyozott idegrendszerû, karakteres társunk, akirõl szeretik ugyan azt állítani, hogy akaratos, pedig csak a következetes nevelést kéri rajtunk számon! Lesz gyermekeinknek egy kiváló barátja, és játszótársa is egyben, aki jól tûri - nem csak hogy tûri - élvezi gyermekeink megújuló játszási rohamait. Mindenre kapható ami játék, boldogan teljesíti feladatait, úgymint a gazdi üdvözlése különféle "ajándéktárgyakkal" és "komoly segítségnyújtás" bármilyen házimunka közben. Lesz egy ragyogó jelzõkutyánk, ki éberen ügyel minden betolakodóra, legyen az akár a szomszéd cicája, vagy egy sündisznó. Válassza tehát bátran a wesztit, ha kicsi kutyát, de nem ölebet szeretne. Képes ugyan ölben fekve õt percig nyugton maradni, ez azonban nem igazán jellemzõ rá.

Kiskutyát vásárolunk

Elsõ lépésben gondolják végig, hogy életmódjuk, egyéniségük, körülményeik valóban alkalmasak nemcsak egy weszti, hanem egyáltalán egy kutya tartására. Lesz-e elég idejük, türelmük foglalkozni az új kis jövevénnyel. Bírják-e anyagiakkal a kiskutya megfelelõ tartását, kozmetikzását. Ha eldöntötték, hogy minden ideális és a wesztit választják társnak, valamint a kiskutya kiválasztásánál igen körültekintõen járnak el, akkor kb.10-15 évre megajándékozzák magukat a boldogság ki nem apadó forrásával. Tájékozódjanak a környezetükben lévõ weszti tulajdonosoktól, meg vannak-e elégedve a hozzájuk került kiskutyával, vagy utólag esetleg másik tenyésztõt választottak volna. Kitartó érdeklõdésükkel elõbb-utóbb eljutnak egy a többek által is ajánlott tenyésztõhöz. Kérhetik a MEOE központ segítségét is, így eljutnak a fajtaklubok képviselõihez, ahol szintén lehet megfelelõ javaslatokat kapni. Vásárolhatunk kutyát hirdetés útján valamelyik újságból, ill. az Internetrõl, de a hihetetlen túlkínálat miatt, a becsapós, érzelmeinkre ható "megélhetési kutyagyáros" ömlengõ szóáradatából, számítógépest machinációkkal megdolgozott tündi-bündi fényképeibõl igen nehéz kikerülni, és tárgyilagosan körülnézni.

Mire figyeljünk tehát?

Néhány telefonos érdeklõdés után rájövünk, hogy egyes tenyésztõknél igen más és más az ár. Kerüljük el a gyanúsan olcsó helyeket, ahol mindenképpen ránk akarnak tukmálni egy kiskutyát, vagy az olyan helyeket, ahol három-négy árfekvésben is kínálnak kiskutyát. Végig tekintve a hirdetéseken, az egy-két mondatos "spórolós" hirdetésektõl, a hosszú hieroglifákkal tarkított (K1, CAC, CACIB, MKSZ szépe, stb.) ömlengésekig mindent találunk. Rögtön zárjuk ki a folyamatosan és minden mennyiségben, valamint a törzskönyv nélkül is kínáló hirdetéseket. Legyünk óvatosak, ahol csak az apakutya egekbe dicsérete szól, valamint az elõre megadott kedvezmények, pl. budapestieknek árengedmény ígérete. A rostán fennmaradó hirdetéseknél helyezzük elõtérbe a leinformálható vezetékes telefonnal hirdetõket, és türelmesen érdeklõdjünk a kiskutyák származása, életkora és ára felõl.

Az árakról néhány szót. A gyanúsan alacsony ár a futószalag üzem elsõ jelképe. Csak gyorsan eladni, mert már itt a következõ alom. A közepes árfekvéseknél érdemes elõnyben részesíteni a pusztán csak egy szuka kutyával rendelkezõt, mert itt többnyíre igen gondos tartással találkozhatunk A magas árfekvésben, egy-egy kivételtõl eltekintve, többnyire a fajta vezetõ tenyésztõi dolgoznak, akik évek óta kiemelkedõ minõségben import kutyák bevonásával tenyésztenek. Nem kell feltétlenül versenykutyában gondolkodni annak, aki ilyet választ. Higgyék el nem vétetlen a néha három, négyszeres árkülönbözet. Ne gyõzzék meg magukat arról, hogy csak úgy ajándékba kell, a gyereknek játszani, és mindegy milyen, majd szépen kifürdetik, és mindent megadnak neki. Igen nagy a valószínûsége, hogy ha nem is vallják be késõbb még maguknak sem, nem erre vágytak. Tizenöt évig fognak sóvárogni és maguknak mentségeket keresni, hogy miért nem voltak körültekintõbbek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a wesztinek, mint fajtának van egy ún. "alapára", és ezt vagy a tenyésztõnél vagy az állatorvosnál, de valahol ott fogják hagyni! Ha megbízható, hasonlóan igényes ismerõsünk ajánlására megyünk kiskutyát venni, esetleg magunkkal visszük az ajánlót, viszonylag könnyû helyzetben vagyunk. Azért úgy gondolom jól jöhet néhány hasznos tanács.

Mire kell tehát figyelni?

A kiskutya nem mosógép, hogy lemegyek a boltba és veszek egyet. Lehet, hogy várni kell rá, néha hónapokat is. Legyünk tehát elõrelátóak és megfontoltak. Amikor megérkeznek egy tenyészetbe, nézzenek alaposan körül. Ha lehetõség van, nézzék meg mindkét szülõt és a többi kutyát. A láthatóan ápolatlan, büdös, ketrecekben tartott felnõtt állatok látványa már elég, hogy gyorsan becsukjuk az ajtót magunk után kifele menet. Amennyiben a kiskutya bemutatásakor több különbözõ korú kölyköt kínálnak, és mindent megígérnek csak vigyünk egyet, akkor hagyjuk ezt meg más igénytelenebbnek. Nézzük meg a kölyköt is alaposabban. Szemmel láthatóan fehérnek (nem sárgásnak), barátságosnak és mindenfajta kellemetlen szagtól mentesnek kell lennie. A kölyökkutya jellegzetesen „babaszagú”. A szeme nem folyhat, a füle nem lehet piros és gyulladt. Természetesen bolhás sem lehet. A nagyon szõrös "kismacik" látványosak nagyon, de a szõrminõségük soha nem lesz wesztire jellemzõ. Ellenõrizzük, hogy be van-e tetoválva, valamint az oltási könyvben szerepel-e az oltást végzõ állatorvos neve és kamarai azonosító száma. Nézzük meg a törzskönyvet, nincs-e rajta ún. felülbélyegzés (pl. A szülõ nem rendelkezik az elõírt minõsítéssel). Tájékozódjunk a tenyésztõ nevérõl, címérõl és ezt hasonlítsuk össze a törzskönyvön szereplõ adatokkal, nehogy felvásárlóval kerüljünk össze.

Azonnal hagyjuk ott az olyan tenyésztõt, aki a gyomrunkba lyukat beszélve, a többi tenyésztõt ócsárolva mindenképpen ránk akarja tukmálni " gyártmányát". Akármennyire is megsajnáljuk, ne akarjuk megmenteni a sarokban reszketõ szerencsétlent, az alultáplált borzasszõrû, vagy éppen felpuffadt, ragacsos kiskutyát. Ugyanis a megélhetési kutyagyáros addig gyárt, amíg valaki megveszi a sok szerencsétlen állatot! Semmiképpen ne vegyünk állatkereskedésben, vásárban, különféle rendezvényeken (még kutyakiállításokon sem) csomagtartóból stb. kiskutyát. Feltételezzük, hogy minden a legjobban sikerült és körültekintõ alaposságunk eredményeként egy jól fejlett, szép egészséges kiskutyához jutottak.

Kölyökkor

A vételnél pontosan tájékozódjunk a kiskutya etetésérõl. Véleményem szerint, egy jó minõségû táppal történõ etetés a legcélravezetõbb, mind a gazda, mind a kiskutya szempontjából. Egy jó minõségû (feltétlenül szójamentes) kölyöktáp tartalmazza mindazon anyagokat, amelyek a kölyök kiegyensúlyozott fejlõdését segítik elõ. Nem utolsó szempont, hogy viszonylag nagyobb mennyiség megvehetõ egyszerre, nem romlik, nem kell fõzni, hûteni, aprítani stb. A nyolchetes kölyök még minimálisan háromszor eszik naponta. Attól kezdve, hogy a kiskutya hozzánk került, három-négy nap az alkalmazkodási idõszak. Ez egy "jó helyrõl" származó kiskutyánál észre sem vehetõ. Figyeljünk oda, mert hasmenés, véres széklet nem lehet. Ha ilyennel találkozunk, azonnal forduljunk állatorvoshoz és tájékoztassuk a tenyésztõt is. Súlyos esetben vigyük vissza a kiskutyát (pl. parvó fertõzöttség) és akármennyire is megszerettük ragaszkodjunk a vételár visszafizetéséhez, nem a cserekutyához. Azt minden tulajdonosnak tudni kell, hogy a megvett kiskutyára nyolc napig teljes fertõzõ betegség garancia van!

Köztudott dolog, hogy a kiskutya utcára nem vihetõ, amíg minden oltását meg nem kapta. A szobatisztaságra való szoktatást azonban már ilyenkor meg lehet kezdeni. Annak a helynek a közelében, ahol a kölyköt etetik, tegyenek le többrétegben újságpapírt, mert a kiskutya evés után biztos, hogy szeretné a dolgát elvégezni. Nagy valószínûséggel már a tenyésztõ is szoktatta õt a papírra, így egyszerû dolgunk lesz. Minden egyes papírra helyezett végterméknél nagyon meg kell dicsérni a mi okos kutyuskánkat, ha meg nem oda került, ezt fejcsóválva kell értésére adni. A kiskutya orrának az ürülékbe történõ beleverése értelmetlen és gusztustalan. Sok-sok türelemmel és szeretettel nagyon hamar célt fogunk érni.

Amikor a kiskutya az otthonunkba kerül, még nem tud a lábak között közlekedni, és nem ismeri a nyílódó és záródó ajtókat. Nekünk kell nagyon vigyázni, mert ha véletlenül felrúgjuk, illetve az ajtóhoz odacsukjuk, nagyon szomorú következményei lehetnek, ami a kölyök életébe is kerülhet. Bár a kiskutya nagyon kíváncsi, mégsem célszerû egy méter magasságig mindent elpakolni, mert meg kell tanulnia neki is közöttünk, a mi veszélyes világunkban élni. Amit nem szeretnénk, hagy megrágjon, kipakoljon, azt egy határozott nem, vagy fuj-jal intézzünk el, egymás után akár többször is. Ugyanakkor bõségesen lássuk el õt különféle nagyon érdrekes dologgal, pl. ócska cipõ, csomóra kötött rossz zokni, teniszlabda, sípolós játék. Bármit adhatunk, amit nem tud úgy megrágni, hogy le is nyelje. Ezeket el is lehet dugni, nagyon boldog lesz amikor megtalálja. Természetesen az otthonunkba került kiskutyát nem lehet hat, nyolc órán keresztül magára hagyni teljesen egyedül, mert a gazdi utáni sóvárgásban igen csak leamortizálhatja lakásunkat.

ÁGYBA vagy SEM?

Valószínûleg az összes gyermekorvos és higiéniai szakember keresztre feszítene, de én mégis azt mondom, hogy egy megfelelõen oltott, féreghajtott, mindenfajta élõsditõl mentes, tisztántartott kutyát nyugodtan be lehet engedni. Aki ezt nem akarja, ne tegye, de akinek ilyen indíttatása van, neki ne legyen lelkiismeret furdalása. Nálunk négy gyerek nõtt fel úgy, hogy még egy „tisztességes” bélgyulladásuk sem volt, a szõrallergiát hírbõl sem ismerik, pedig kutyáink együtt élnek velünk. Ugyanakkor fantasztikus élmény látni az együtt hancúrozó kutyát és gyereket. Még egyszer ismétlem, az állatoknak rendszeresen oltva, féreg hajtva, tisztán tartva és mindenfajta élõsditõl (bolha, kullancs stb.) mentesnek kell lenniük! A weszti egyébként is borzasztóan igényli az ember társaságát. Amennyiben aranyos kis kutyaházban, szépen bekerítve akarja tartani, inkább válasszon valamilyen más fajtát, vagy vizsgálja felül tényleg kell-e önnek egyáltalán kutya!

Kiskutyánkkal két-három hetente célszerû az állatorvosnál megjelenni, ahol az általános vizsgálatokon kívül az esedékes védõoltásokat is megkapja, valamint a herék és a fogazat fejlõdését és a kiskutya általános állapotát is figyelemmel kísérik.

FELNÕTT KOR.

A kölyökkor szépségein és buktatóín is túljutva lassan felnõtté válik kedvencünk. Az elsõ tüzelés, illetve az emelt lábbal történõ pisilés mind-mind arra figyelmeztet, a gyerekkornak lassan vége. A kan kutyáknál erõs nemi késztetés léphet fel, ami teljesen normális, azonban a lábunkon, vagy a kezünkön végzett párzó mozgások elkerülése végett, biztosítsunk kedvencünknek egy jóképû hengerpárnát, vagy valamilyen a kutya méreteihez igazodó szõrös játékállatot. Szuka kutyánkat a tüzelés idõszakában óvjuk meg a nem kívánatos udvarlók hódolataitól. Az elsõ tüzelés semmiképpen nem a tenyész alkalmasságot jelenti!

A kutya táplálása lehetõség szerint továbbra is a jó minõségû táp maradjon, természetesen az életkorhoz alkalmazkodva. Ne feledkezzünk meg a negyedévente kötelezõ féreghajtásról, a külsõ élõsködõk távoltartásáról. A kutya négyhónapos korától kezdve kb. két-három havonta célszerû egy, fõleg a fajtára szakosodott kozmetikát felkeresni, ahol kedvencünk szõrzetének rendben tartásával, és jellegzetes fazonjának kialakításával profi módon foglalkoznak.

AZ ÖREGKOR

A nyolcadik életévét betöltõ kutyát már öregnek tekintjük, még akkor is, ha a várható élettartam 12-15 év. Kedvencünk ébersége lankadni kezd, látása, hallása romlik, ez igazán a tizedik évtõl ölt nagy léptéket. Már nem akar egész nap folyamatosan intézkedni, inkább békésen szendereg kosarában. Természetesen a tápanyag megválasztásában is alkalmazkodni kell a lelassult életmódjához, feltétlenül csökkenteni kell a fehérje bevitelt a vesék kímélése érdekében. Szigorúan ragaszkodnunk kell a megszokott sétáltatáshoz, mozgáshoz, mert minél jobban hagyjuk eltunyulni, annyival rövidítjük meg életét. Természetesen a kilométereken át tartó nagy kirándulás már nem neki való. Igyekezzünk nagy öregünket még többet ölbe venni, szeretgetni, hogy érezze számunkra fontosabb, mint valaha. Egészségi állapotát nagy figyelemmel kísérjük, hogy a legkisebb elváltozásnál is azonnal közbe tudjunk avatkozni. A szuka kutyák életük végéig tüzelnek -ha csak nem lettek ivartalanítva - ezért idõskorban fokozottan fennáll a méhgyulladás veszélye. Ha lehetõségünk van, próbáljuk immunrendszerét a lehetõ legjobb állapotban tartani, (pl. Béres csepp) életkorát a lehetõ legtovább egészségesen meghosszabbítani, flavonidokat tartalmazó táppal etetni.

TRIMMELNI VAGY NYÍRNI?

A fajta alapellátása hivatalosan a trimmelés. A trimmelés akkor szép és eredményes, ha rendszeresen négy-hathetente kozmetikába visszük kedvencünket, valamint jó minõségû, tehát kemény és egyenes szálú a kutyánk szõrzete. A nem megfelelõ minõségû ún. woolies szõr nem alkalmas a trimmelésre. Áltathatjuk magunkat, nagy bõszen ragaszkodva a trimmeléshez, de ezzel csak felesleges kellemetlenséget okozunk kedvencünknek, mert természetesen ezeket a szõröket nem lehet trimmelni csak rámondani lehet a lekínzott szõrre, hogy trimmelve van. A hobbitartók többsége igen kedveli az egészen rövid hátszõrt, ezt viszont csak nyírással lehet elõállítani. Egy szépen, jó fazonban megnyírt weszti is nagyon mutatós lehet, de azt mindenkinek tudni kell, aki kiállításban gondolkodik, hogy a versenykutyát szigorúan tilos megnyírni. Ha bizonytalanok vagyunk, beszéljünk egy szak-kozmetikussal a szõrminõség megítélése végett, és ennek alapján döntsünk, mit is szeretnénk. A felnõttkort elérve wesztink már naponta csak egyszer kap enni. A problémamentes kutyával is évente legalább egyszer az állatorvost meg kell látogatni az ismétlõdõ oltás és a veszettség elleni szérum beadása miatt. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a fogak állapotát és a fogkövet távolíttassuk el.

Mire figyeljünk tehát?

Tenyésszünk vagy sem? Fedezzen vagy sem? Lássuk elõször a tenyésztés kérdését. A legfontosabb elõre tisztázni, hogy az életében egyszer egészségügyi okból szüljön kezdetû megállapítás téveszme! Kedvencünk akár tizenöt évet is gond nélkül leélhet ellés nélkül. Az állatorvosok többsége egyébként az ivartalanítást szokta javasolni a kutya egészsége szempontjából. Ahhoz, hogy egy almot felelõsségteljesen lehozzunk, megfelelõ körülményekre, nagyon sok munkára, és nem kevés anyagiakra van szükség. Bár egy alom felnevelése hatalmas élmény, gondoljuk át, hogy a számunkra természetesen gyönyörû kutyánk a szakember szemével is kiváló tenyészegyed-e, van-e elég idõnk foglalkozni a kiskutyákkal, és lesz-e elég helyünk, és türelmünk, ha a nyolchetes kor után sem sikerült még gazdát találnunk. A növekvõ kölyköket nem lehet egész nap felügyelet nélkül hagyni, legalábbis lelkiismeretes és igényes ember nem tesz ilyet. Ne hallgassunk a rámenõs "nagymenõ tenyésztõre", aki mindent ígérget, hogy csak fedeztessünk nála, majd õ segít, mert higgyék el, szeretõ gondoskodással nevelt kicsinyeik a "nagymenõ" ketreceiben fognak kikötni, aki alig várja, hogy egy kereskedõ végre elszállítsa.

A fedeztetés

A kan kutya tulajdonosok hajlamosak emberi módon átélni kutyájuk helyzetét. A fiatal kan mindenkibe szerelmes, és gazdája úgy érzi bármit megadna, ha végre menyasszonyt találna. Az esetek többségében, amikor végre megvan az áhított menyasszony, többórás keserves próbálkozás után kell rájönnünk, hogy kedvencünk bizony felsült. Az eset után azonban az addig megbízható lakáskutyánk minden létezõ helyet elkezd vizeletével megjelölgetni, ami lehet akár saját lábunk is. A következõ tüzelés idõszakában elég egy óvatlan póráznélküliség, lehet, hogy soha többé nem látjuk õkelmét. Tudomásul kell venni, hogy a vadon élõ állatok között is mindig csak a vezérhím fedez, a többi csak sóvárogva nézi, és ettõl persze az égvilágon kívül semmi bajuk nem lesz! Természetesen mindenki maga dönti el, hogy fedeztet-e vagy sem, de véleményem szerint felesleges próbálkozni. Arról nem is beszélve, hogy a szukatulajdonosok többsége a számtalanszor díjnyertes, ügyeletes szépségeket szereti megkeresni.

nekem westim van..röviden:

borzasztó önfelyű ám nagyon barátságos nagyon ragaszkodik le me tudod magadról vakarni.:DxDDD mint egy árnyék.. etetése nem igénye nagy gondot kutyakaja jó neki szőrét ápolni kell á jó mert az övéké nem hullik.^^