Az emlősök miért nem mérgezőek? Van erre logikus magyarázat?
Tudom, hogy van 1-2 kivétel, de ők arra elegek, hogy erősítsék a szabályt, miszerint az emlősök közt nem igazán van mérgező.
Pedig az evolúciós versenyben előnyt jelent a méreg, teljesen primitív állatok is tudnak mérgezőek lenni.
Sőt, mi az hogy! Egy végtelen primitív felépítésű medúza a világ egyik legmérgezőbb élőlénye.
De akármilyen más példát is mondhatok.
Rovarok, puhatestűek, kétéltűek, hüllők...
Még a növények is!!!
És akkor itt vannak az emlősök, akik elég fejlettnek mondhatóak, (a legfejlettebbek? ) és "kihagy" az evolúció, és sehol semmi méreg.
Se támadásra, se védekezésre.
Ez hogy a fenébe lehet?! Annyira se vagyunk képesek, mint egy marék csalán...
válasza:
válasza:Túl ütősek lennénk, ha még mérgezőek is lennénk mi emlősök. Hol lenne az egyensúly a természetben. Nem elég, hogy gyorsak egyesek, jól látnak, karmaik + fogaik vannak vagy csak behajlítható hüvelykujjuk, de még méreg is? Nagyon hamar elszaporodtunk volna és kiszorítottuk volna a többi fajt.
Látszólag az evolúció egy véletlenek uralta káosz, de igazából egy jól elrendezett (talán tudatos?) rendszer.
Sajnos ezek egyike sem kielégítő magyarázat, legalábbis számomra.
Hüllők közt is vannak erősek, jó érzékszervekkel, gyorsak, mindenük megvan, ami az emlősöknek ilyen szempontból.
Plusz még méreg is.
Ezen kívül emlősök közt is számtalan van, amelyik egyáltalán nem erős, nem gyors, nem nagy, semmi extra nincs, és ennek ellenére se mérgező. Egyik sem!
Annyira végtelenül gyakori a természetben a méreg, hogy ezek a felsorolt "indokok" abszolút nem magyarázzák, hogy az emlősök nem termelnek mérget.
Több tízezer emlős faj van, csak ami préda állat, köztük pár dekásokkal!
Mi magyarázza, hogy egyiknek sincs mérge?
Jó, van más alternatíva, pl sok utódlással biztosítható a fennmaradás, de ez bármelyik másik állatnál is megvan.
Valamelyik így biztosítja az fajfennmaradást, valamelyik másképp, sokféle megoldás létezik, mindenféle rendszertani osztályban, kivéve:
az emlősöket! Nekünk ez valamiért abszolút nem alternatíva!
De miért?
"Túl ütősek lennénk", hát ez így konkrétan nettó hülyeség, figyelembe véve azt a sok száz fajt, aminek esélye nem volt a fennmaradásra.
Ha annyira meg lehet lenni méreg nélkül , akkor miért nincs pl kardfogú tigris?
Jó, ez gyermeteg példa volt, de a lényeg érthető. Egy préda állat túlélési esélyeit is nagyban növelné.
Mondjuk egy rágcsáló annyit fial, hogy biztosított a fennmaradása, egy vaddisznó elég nagy és agresszív, egy szarvasnak meg van szarva, oké értem én, de ezek a stratégiák máshol is tetten érhetőek az állatvilágban, pl hüllők közt, mégis emellett milyen sok hüllő mérgező!
Vagy pl a vadászok. Valamelyik lerohanja az áldozatát, valamelyik kifárasztja, ez ugyanúgy megvan más állatoknál is, de valamelyik (és nagyon is sokan) a mérget választják.
Kivéve az emlősök. Nálunk ez a 2 megoldás létezik, és pont.
Az is hülyeség, hogy egy mérgező emlős kiszorítaná a többi fajt. Hiszen az említett egyensúly úgy is megmaradhatna!
Pl egy méreggel vadászó emlős pl lehetne gyenge, vagy lassú. De egyszerűen nincs ilyen opció, és látva az összes többi élőlényt, egyszerűen nem értem, hogy miért ilyen "szegényes" a palettánk?
Egyébként meg az egyetlen faj ami kiszorítja a többit , az kizárólag az ember. Egyetlen mérgező állat se szorított még ki senkit sehonnan, pedig aztán vannak köztük elég veszélyesek.
Egy komodói varánusszal szemben egy embernek semmi esélye nem lenne, elég erős is, gyors is, ennek ellenére még plusz mérgező is.
Mégse szorít ki senkit sehonnan.
A kiszorítás intelligencia kérdése, és nem is az emberekre értettem, hogy miért nem vagyunk mérgezőek.
Sőt, pont nem az emberekre!
De elég változatos méretű és képességű emlősök vannak, más állatokat figyelve sok esetben adná magát a megoldás, hogy 1-1 emlősnek legyen mérge.
válasza:Nem csak az ember képes kiszorítani más fajokat. Pl: Angliában az Amerikából betelepített szürke mókusok szinte teljesen kiszorították a vörös mókusokat. Az előnyük annyi, hogy az őshonos mókusokra nézve veszélyes fertőzéseket terjesztenek, amik a szürke mókusokra jóformán nem is hatnak. Plusz jobban tudják emészteni a tölgymakkot(kisebb mértékben a vörösek is tudják ezt a trükköt, de a szürkék előnye nyilvánvaló), a több táplálék meg magasabb szaporulattal jár együtt.
A harlekinkaticák pedig éppen most szorítják ki az őshonos katica fajokat Európa szerte.
Igaz ezekben is az ember keze van, mert emberi tevékenység nélkül se a szürke mókus, se a harlekinkatica soha a büdös életben nem jut el Európába. De az ember itt mégiscsak közvetett módon felelős.
Egyébként meg a legtöbb emlősnek nemigazán volt szüksége méregre. Úgy néz ki nem jelentett ez szelekciós előnyt, nem osztott-szorzott sokat abból a szempontból, hogy eléri egy adott egyed a szaporodóképes kort vagy sem. Kivéve egyes cickányoknál, a patkányvakondnál meg hasonlóknál akiknek van mérge.
válasza:"Egy komodói varánusszal szemben egy embernek semmi esélye nem lenne, elég erős is, gyors is, ennek ellenére még plusz mérgező is."
Ne az emberhez hasonlítsd. Vedd figyelembe, hogy mi a táplálékállata. A komodói varánusz, gyors és erős, de egy bivalyhoz képest gyenge, pedig bivalyra vadászik, ezért kellett neki méreg. Ha negnézed az olyan hüllőknek, amik a táplálékállataikhoz képest is fizikailag erősek, például krokodil, vagy óriáskígyók, akkor nekik nincs mérgük, mert nincs szükségük rá.
Az pedig a másik dolog, hogy nem csak az számít, mi a leghatásosabb, hanem hogy mi meríti ki a legkevessebb energiaforrást. Habár a hüllők testméretükhöz képest erősek, de a gyors és erős mozgás sokkal hamarabb kifárasztja őket, mint az emlősöket, mert változó testhőmérsékletűek, velünk ellentétben. Azok a hüllők, amik az erejükre támaszkodnak is csak rövid kitörésekre és lesből támadásra hagyatkoznak, hogy ne okozzon gondot az állóképességbeli hátrányuk. Ezért sok hüllőnek jobban éri meg a mérgére hagyni a dolgot. Nekünk nem okoz akkora energiaveszteséget a nagy munkavégzés, ezért mi inkább támaszkodunk erre, mint méregre, ami alapvetően sok erőforráat emészt fel, amíg termelődik. Röviden, nekünk jobban megéri a fizikai erőnkre támaszkodni, mert állandó testhőmérsékletűek vagyunk. Ha megnézed, ugyanez a helyzet a madarakkal, csak náluk ez az anyagcserebeli előny a repülésre fordítódik.
5-ös, a lassúság valóban jó ok. A méreggel vadászóak általában tényleg lassúak, mármint üldözésre nem igazán alkalmasok. Oké, ezt elfogadom.
A védelemre van tipped?
Mert sok állat (halak, rovarok) védekezésképpen használnak mérget. Kivéve az emlősöket.
Mert a gyors mozgás részben ezt is magyarázná, sok menekülő prédaállat van, ami egyszerűen elfut.
Na de azért közel sem mind olyan gyors. Mondjuk egy lajhár. Az azért bőven nem gyors.
Szóval valamelyik menekül, valamelyik rejtőzködik, valamelyik túlszaporodik, stb, csak számomra feltűnő, hogy ebben a fene nagy változatosságban, amikor minden állat mindenféle stratégiát bevet, akkor az emlősöknél védekezésre se opció a méreg.
Márpedig ha az energiabefektetést nézzük, akkor ha egy növény is képes erre, akkor egy fejlett állatnak, ami sokkal több és koncentráltabb energiához jut hozzá, biztos megérné, a túlélés érdekében.
De nem, minden mást bevetnek, csak a mérget nem.
És nem azt mondom, hogy legyen extra evolúciós előny, tehát nem a meglévő állatok miért nem mérgezőek, pl egy orrszarvú, mert annak ugye minek...
Hanem hogy nincs olyan emlős, ami mondjuk lassú, vagy nem az a tipikus menekülő atléta alkat, de ezt kompenzálja méreggel, mint sok más hasonló fizikai adottságú , nem emlős állat. Pl mint egy kőhal.
Ott van pl a sün. Mérgező növényi részeket rág össze, felhabosítja a nyálával, és a tüskéire keni, hogy mérgezőbb legyen.
Miért nem mérgező magától?
Oké, hogy így "ingyen " van a méreg, de ugyanakkor kiszolgáltatottabb is.
Meg ahogy mondtam, nem meglévő állatokról beszélek, hanem a mérget használók hiányáról.
Tehát vannak vannak nem túl gyors menekülők, mint a sün, de nincsenek méreghasználók.
Legalábbis meglepően kevés.
Egyébként az energiabefektetésre visszatérve...
Egy lerohanással vadászó nagymacska, sok esetben feladja az üldözést, mert túl nagy energiabefektetéssel járna.
Egy 2 cm-es kockamedúza annyira mérgező, hogy simán kivégezne pl egy gepárdnak való méretű zsákmányt.
Márpedig egy kockamedúza jelentéktelen mennyiségű energiából állítja ezt elő, egy nagymacska energiafelvételéhez képest!
Úgyhogy sok esetben egyáltalán nem éri meg jobban a fizikai erőre támaszkodni!
És hangsúlyozom, nem azt mondom, hogy a gepárd legyen mérgező, hanem azt, hogy hiányolom az evolúciónak azt az ágát, ami a "kémiai hadviselés stratégiáját" választotta, és fejlesztette volna, mind támadásra, mind védekezésre.
válasza:"Márpedig ha az energiabefektetést nézzük, akkor ha egy növény is képes erre, akkor egy fejlett állatnak, ami sokkal több és koncentráltabb energiához jut hozzá, biztos megérné, a túlélés érdekében."
A mondandómnak pont az volt a lényege, hogy a változó testhőmérsékletűeknek és az állandó testhőmérsékletűeknek mi jelent nagyobb energiaráfordítást. Ha már ezek között is ekkora külömbség van, ne hasonlítsuk már egy növény anyagcseréjét egy emlőséhez. Nem arról van szó, hogy ki mennyi energiát vesz fel, hanem hogy mennyire van szüksége egyéb dolgokhoz és hogy ezt az energiát milyen hatékonysággal alakítja át. Gondolom nem kell magyaráznom, hogy egy növénynek miért van arra energiája, hogy méregtermelésre fordítsa, egy állattal szemben.
A méregszintézis energiaigényes folyamat, a legtöbb mérgező állat éppen ezért nem is saját magának készíti. De aki igen, az takarékoskodik vele, például a mérgeskígyók, akik bevetnek elrettentő teknikákat, amikor pedig támadnak, akkor van, hogy száraz harapást ejtenek, értsd nem használnak mérget.
Nem azt kell nézni, hogy az emlősök miért nem, hanem azt, hogy a többi állat miért használ mérget. A változó testhőmérsékletűeknek lényegében többe kerül a gyors mozgás, mint az emlősöknek, vagy madaraknak. Az emlősöknek mindegy, hogy néha hasznos lenne, de megvannak nélküle is. Mindenki spórol valahol.
Az, hogy pedig a lajhárnak miért nincs mérge, mert nem alakult ki. Az evolúció nem exakt dolog. Attól, hogy logikus lenne valami, még nem biztos, hogy megtörténik. A lajhárok elvannak a rejtőzködésükkel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!