Tényleg létezhet olyan, hogy valaki még az egzotikus állatoktól sem fél (se kígyók, se pókok) de egyedül a nagyobb kutyáktól tart? Párom ilyen, és tudom, hogy nem kamu, de valahol olyan irreális, nem?

Korábban nem találkoztam olyan emberrel, aki ekkora állatbarát (főleg macskák és egzotikusak) mégis a nagyobb kutyák iránt így érezzen. Ne értsétek félre, egyet se bántana vagy ilyesmi, de érződik, hogy tart tőlük és a természetük se tetszik neki. Valószínű, hogy valami rossz tapasztalat. Szerintetek változhat? Ha egyszer kertes házban fogunk lakni, én azért szeretnék kutyát, és így lenne ez fair, hiszen én is elfogadtam az ő kisállatait.