Az állattartás tulajdonképpen fogvatartàs?

Innen is lehet nézni. Meg onnan is, hogy a háziasított állataink nem élnének meg a "vadonban" (nem is lenne már hely nekik); gondold el, mi lenne, ha az összes kutyát "szabadon engednék". A rövid szőrű, kistestű fajták a tavaszt sem érnék meg, a betegek nem kapnának gyógyszert, kezelést, a baleseteseket nem műtenék meg stb...

Régen kijárós macskáink voltak, egyik sem érte meg az 5 évet (mérgezés, baleset, eltűnés, betegség) A mostaniak igaz, "fogvatartottak", de már 15 évesek (és az egyik rendszeresen gyógyszert szed, ami mellett tünetmentes, de nélküle már nem élne)

Háziallatok esetében nem. Kivéve ha rossz körülmények között van tartva, bezárva vagy láncra kötve.

Állatkertek viszont fogvatartás, vadállatok szenvednek ott

Nem. Az emberiség 15 ezer év óta háziasít bizonyos állatokat, vagy azért, hogy megegye vagy más haszonból.

Van olyan faj, ami alkalmas a domesztikálásra, de van, amelyik nem. Ha nem alkalmas és erre kényszerítem, az valóban fogvatartás.

Technikailag igen, de ez nem egyenlő a kínzással.

Az a kulcs, hogy az állat megfelelően le legyen fárasztva - fizikailag ÉS mentálisan is.

Ismerősömnek egy hatalmas kaukázusi keveréke volt egy viszonylag pici lakásban. Viszont rengeteg időt töltöttek kint, a kutyát egyáltalán nem zavarta a lakás mérete.

Nem.

A háziállataink nagy része háziasított, ami azt jelenti, hogy az életkörülményeinek része az ember.

Ha nem lennének bezárva, akkor sokkal hamarabb elpusztulnának, mint "bezárva".

Egy jól tartott benti állatot nem kell sajnálni (szemben egy olyan "szabad" állattal, amelyikre szinte rá se néznek), mert foglalkoznak velük, a popsijuk alá van tolva minden.

Én szoktam sétálni vinni a cicámat (amikor jó idő van, természetesen), szereti, de egy idő után jelzi hogy visszamenne a lakásba.