Miért van az, hogy a különleges, ritka -- és nehezen kitenyészthető -- színváltozatú állatoknak baj van a szemével?

Ennek több oka is lehet, a konkrét géneket nem ismerem, de az általános lehetőségeket igen. A legalapabb eset: A szőrben és a szemben található pigmentsejtek fejlődése hosszú ideig közös, ezért a szőrszín mutációk gyakran érintik az írisz pigmentjeit. A gyengén pigmentált írisz nem védi a retinát, ezért idővel károsodik a fénytől. A legtöbb piros vagy bordó szemű állat ilyen. Ezek olyan állatoknál közönséges mutációk, ahol nem szempont, hogy jó-e a látásuk, például nyulak, laborpatkányok...stb.

Aztán vannak olyan mutációk is, amik még korábban befolyásolják az egyedfejlődést, amikor még az idegsejtek és a pigmentsejtek ősei együtt fejlődnek. Ebben az esetben lehet, hogy a mutáció eredményez egy ártalmatlan változást a pigmentekben, és egy ártalmasat a retinában. Előfordulhat, hogy a heterozigóták csak a színt öröklik, míg a homozigóták a problémát is, ez lehet a merle színnel a helyzet.

Aztán nagyon beltenyésztett állományoknál előfordul, hogy a két dolog független egymástól, csak mindkét mutáció bekerült és együtt rögzültek a fajtában. A fehér tigris szerintem ez az eset.

Valamennyire utánaolvastam. A silver dapple esetében az ASD nem feltétlenül öröklődik együtt, a betegség előfordul más színű lovaknál is. A betegséget okozó gén feltehetőleg fizikailag közel van a kromoszómán a színt okozóhoz, ezért gyakran együtt öröklődnek, akár az egészséges, akár a beteg allélt hordozza egy adott állat. Elvi szinten lehetséges a színt a betegségtől mentesen tenyészteni, csak a sziklás-hegységi fajtába pont együtt kerültek be, így nehéz a két gént elválasztani.

A blue merle mutáció a pigmentsejtek sűrűségét változtatja meg. Mivel a pigmentsejtek és az idegsejtek fejlődése kezdetben közös, ezért a legalapvetőbb funkciókat érintő mutációk gyakran kihatnak az állat színére és valamilyen idegi funkcióra. A látás és a hallás is károsodik, ha az ingereket felvevő sejtek nem működnek megfelelően. A wiki azt írja, hogy a heterozigótáknak ritkán van baja, a homozigótáknak viszont gyakrabban, de a fajták nagy részében nem tiltott a merleXmerle párosítás. A süketség esetében a piebald és a merle gén együttes hordozóinál igazán nagy a kockázat, a piebald nagyrészt fehér szőrszínt eredményez pár fehér folttal.

Van még néhány gusztustalan mutáció a témában. Például az overo lóminta esetében egy homozigóta csikó hófehéren születik, és elpusztul pár naposan, mivel az idegek hiányos fejlődése miatt nincs bélmozgása. Patkánynál a blaze nevű fehér csík az orron bizonyos százalékban megacolont okoz, ugyanaz az eredménye, mint a fenti lovas esetnél, csak egy hónapos korban öli meg az állatot. A kék és a felemás szemű fehér macskák is gyakran süketek, ennek ellenére tenyésztik őket. Háztáji macskáknál érthetően nem terjedt el ez a mutáció, de azért nem is példanélküli.

A színek különlegességével csak annyiban függ össze, hogy egy főleg munkára használt állatnál jelentős hátrány, ha nem lát, ezért inkább kiszelektálják az ilyen egyedeket. Van közönséges szín is, ami bajt okoz, például a szürke lovak nagy százaléka melanómás. Viszont ez nem befolyásolja különösebben a munkát, és eleve öreg lovaknál jön ki, ezért el tudott terjedni a szín.