Melyik állatnak a legfejlettebb az idegrendszere? Miért?

A gerincesek központi idegrendszere az egyedfejlődés során a fejlődő embrió úgynevezett velőcsövéből keletkezik. Ezért is nevezzük csőidegrendszernek. A velőcső törzsi részéből a gerincvelő, feji végéből pedig az agyvelő alakul ki. A gerincesek agya három részre tagolható: elő- (nagy-, köztiagy), közép-, utóagy (kis-, nyúltagy, híd). Az egyes gerinces osztályok között az agy fejlődésében a legnagyobb különbség a nagyagy eltérő terjedelmében és differenciált működésében tapasztalható (pld. emberi agy). A gerincesek környéki idegrendszerét az agyidegek (12), a gerincvelői idegek (31) és a különböző dúcok képezik. A gerincesek idegrendszerének alapegységei a legkülönbözőbb működésre specializálódott neuronok, hosszabb-rövidebb nyúlványaikkal és a hozzájuk kapcsolódó támasztósejtekkel

A gerincesekben érte el legmagasabb fokát az idegrendszer központosulásának evolúciós folyamata. Megnőtt az idegsejtek száma és ezek többsége az agyban koncentrálódott. Az egyes idegsejtek közötti kapcsolatok száma és bonyolultsága nagyot nőtt. Ezek által megnőtt az idegrendszer információfelvevő, -tároló, -feldolgozó képessége. Többféle válaszreakció, bonyolultabb viselkedés, mint a többi törzsben.