Kezdokent mikre figyeljek?

Először is hatalmas pacsi amiért előre kérdezel s azután vásárolsz! Sokan fordítva csinálják aztán jön a sírás és az egész rendszer újratervezése, tákolása.

Ezeket ajánlom:

[link] , [link] , [link] , [link]

Minden hasznos infót megtalálsz, de természetesen nyugodtan kérdezhetsz.

“Problema, ha nem tartok igazi novenyt benne, csak műt, es ha nincs benne igazi, mire kell figyelni?”

Mindenképp igazi vízinövények kellenének. A műnövényekből, műanyag díszekből idővel könnyen kioldódhat festék vagy valami mérgező na meg nem is túl természetesek. Majd ha más nem előz meg akkor éri tőlegesen kitérek a fényre, növényekre stb.

“Reszleges vizcseret kb. Hetente azt tudom, teljes vizcsere milyen idokozonkent?”

Ekkora méretben ha nincs túltelepítve elég heti 1x max. 30% talajporszívózással (léteznek un. talajporszívók/ iszaplopók de házilag is elkészíthetőek), teljes sosem kell legfeljebb extrém, indokolt esetekben.

“Levegozteto es vizpumpa szuksegeltetik-e, ha igen milyen erdemes egy 54 literesbe?”

Nem szükséges, elég ha a szűrő fodrozza a vízfelszínt.

“Olvastam valami bakterium haztartasrol az elejen vagy mi a répa, ezt le tudna valaki forditani magyarrol magyarra? Mik ennek a lepesei, illetve milyen ertekekre kell figyelni, kezdokent mennyire fontos ez az elejen?”

Lebontó- vagy más szóval nitrifikáló baktériumok. Elsősorban a szűrő szivacsában (és a talajban) telepednek meg, ezért kell az akváriumot mindennel de halak nélkül üzemeltetni kb 3-4 hétig ,hogy elszaporodjanak. Ilyenkor kell egy kis halkaját szórni a vízbe ,hogy legyen amin elszaporodjanak. Ők bontják le a halak végtermékéből származó ammóniát nitritre majd nitrátra. Ez utóbbi a legkevésbé mérgező nitrogénvegyület, egy részét felszívja a növényzet, másik részét a vízcserével távolítjuk el így nem tud felgyülemleni. A baktériumok miatt nem szabad csap alatt, klóros vízben kimosni a szűrőt.

“Ezt neztem ki akvariumnak, ez jo minosegu?”

Szettet ne vegyél mert abban rendszerint gyenge a technika. Inkább minden tartozékot külön.

Illetve egy standard 54 literes jó lehet kezdőknek, de ne neonhalat meg zebradániót tarts. Nekik kicsi a hely, na meg ekkora helyen amúgy se tarts 2 vízközt úszó rajhalat.

Legyen egy faj alul (pl: panda páncélosharcsa kb. 6 példány VAGY ázsiai vonalon mozogva esetleg egy csapat csokicsík vagy párduccsík, ilyesmi, szintén 6 példány), meg egy faj vízközt (pl: szivárványos vagy endler guppi jó kezdő halak, 4-6 hím elég VAGY platti hasonlóan 4-6 hímmel). Melléjük mehetnek kisebb csigák.

Idemásolom egy másik kérdéshez írt válaszom egy részét:

“A szűrés típusát már említettem. Karbantartani majd úgy kell ,hogy ha már nagyon megrakódott akkor az akváriumból vett vízben kell kinyomkodni a szivacsot. Ne csap alatt klóros vízben mert azzal megölöd a nitrifikáló baktériumokat (lásd: nitrogénkörforgás).

Kelleni fognak még élő növények és nekik fény. Ez is elég nagy téma de csak érintőlegesen: elég max. közepes fényerő ami wattban mérve 0,4-0,5 w/l (watt osztva liter), ugyan ez lumenben 20-40 lm/l. LED-eknél inkább lumenben számolunk, fénycsöveknél még elmegy a w/l. Érdemes picit túllőni a fényt is meg a szűrést is mert utólag könnyebb a többől levenni mint a kevéshez adni. Színhőmérsékletre olyan 6.000-6.500 kelvin legyen, ez ad egy színhelyes látképet. Napi ~8 óra világítás elég szokott lenni, érdemes időkapcsolóra állítani.

Növényekből ami eszembe jut az hínárfélék és hasonlók mint az argentín átokhínár, kocsánynélküli ambúlia, indiai vízicsillag, tüskéshínár, valiznéria; kisebb cryptocoryne- és echinodorus-félék; kisebb anubias-félék; mohák; páfrányok; úszó/ lebegő mint a békalencse, kagylótutaj, úszó májmoha.

Ezek a növények megmaradnak közepes fény alatt spéci táptalaj nélkül, esetleg olyan “gyökérorientáltaknak” mint a crypto-k lehet gyökértablettát beszúrni. Alájuk, jó mélyre ,hogy nehogy feljöjjön.

Megvannak az olyan egyszerű talajban is mint a rostált sóder, gyöngykavics stb-stb. Ezekből kb 5 cm vastagon ,hogy lehessen bele ültetni és szemcseméretre olyan 0,5-3 mm körüli legyen.

Majd ha minden megvan akkor járatni a rendszert mindennel de hal nélkül úgy 3-4 hétig s szórni kell egy kis halkaját a vízbe ,hogy legyen amin elszaporodnak a baktériumok.

Egyelőre, nagyvonalakban/ érintőlegesen csak ,hogy legyen amin elinduljatok ennyi lenne.”

Nagyobb stressz ha mindig kihalászod őket. Nyugodtan maradhatnak, egy idő után megszokják a mozdulataidat.

A vizet állni kell hagyni legalább egy napig, pl: ha tudod ,hogy másnap vízcsere lesz akkor előző nap előkészíted s egész éjjel állhat. Célszerű olyan vödröt/ edényt/ lavórt használni amit csak erre használsz s semmi másra (a levett “szennyvíznek” is külön tároló, jó az még növényt öntözni meg wc-t öblíteni). Léteznek klórtalanítók és vízelőkészítők, rajtad múlik ,hogy használsz-e ilyesmiket. Minden estre nem árt a vízelőkészítő, de nem kötelező elem.

Haltartás linkek. A kezdéshez és a későbbiekre. Olvass el párat. Ha akarod lementhetet őket egyszer még jól jöhetnek.

Kezdők nek

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Haladóknak

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Sós vízi akvárium

[link]

[link]

[link]

[link]

Remélem hasznos lesz neket ezekkel el tudod kezdeni.